Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
energiával hozzáfogtak, hogy a Társaság működésének eló'feltételeit előteremtsék. Tehát: helyiséget és pénzt. A Társaság finanszírozását elvben a Külügyminisztérium vállalta; gyakorlatban kiutalt október elején 20 000 pengőt, október közepén 100 000 pengőt, november végén pedig 110 000 pengőt, összesen 230 000 pengőt. Előzőleg megígért felesben a Kultuszminisztériummal 500 000 pengőt. Tehát a külügy 20 000 pengővel kevesebbet adott a megígértnél, a kultusz pedig nem adott semmit. Ennek a jelentéktelen 230 000 pengőnek a kiutalása rengeteg utánjárással, vállalkozással és értékes időveszteséggel volt egybekötve. A kiutalt összeg nyomtatványokba, könyvvásárlásba és részben személyi kiadásokba lett befektetve és nyugtákban ellenőrizhető. Mivel a segítség egyre késlekedett, a Magyar-Román Társaság mindent megpróbált, hogy minimális eszközeivel is eredményeket tudjon felmutatni. így: 1. Az alakuló közgyűlést egy művészi program követte, amelyen román irodalmat, népköltészetet és zenét mutattak be. 2. Rövidesen megjelenik a Magyar-Román Társaság szerkesztésében a Váradi hídverés c. gyűjteményes munka, amelyikben 10-10 magyar és román író nyilatkozik a magyar-román barátság problémáiról. 3. A Teleki Intézet támogatásával a Magyar-Román Társaság kieszközölte, hogy a PázmányPéter Egyetem tanári kara meghívást küldjön négy román tudósnak vendégelőadások tartására. 4. A Győrffy-kollégium támogatásával két ösztöndíjat szerzett román diákok részére és a Kultuszminisztériumtól ígéretet kapott két román tudós meghívására. 5. A Magyar-Román Társaság a Teleki Intézet támogatásával egy értékes, reprezentatív tudományos és művészeti könyvrakományt gyűjtött össze (két láda, 160 kg súlyban), amit a Társaság kiküldöttje rendkívül nehéz utazási körülmények között vitt el Bukarestbe a Román Akadémia és más román tudományos intézmények számára. 6. A Társaság kiküldöttei több ízben jártak Romániában, megteremtették a kapcsolatot a magyar és román tudományos intézetek között, a magyar és román értelmiségi szakszervezetek között, hoztak onnan tudományos könyveket (egy román szociológiai könyvgyűjteményt, stb.) és általában hozzájárultak a baráti kapcsolatok széles körű kiépítéséhez. Mihail Beniuc, a kiváló román költő a román írók szövetségének egyik elnöke, Kodályhoz intézett levelében elismeréssel nyilatkozik a budapesti Magyar-Román Társaság tevékenységéről és hasonlóképpen nyilatkoznak más neves román tudósok is, köztük Dimitrie Gusti professzor, a Román Akadémia elnöke. Legutoljára a Magyar-Román Társaság főtitkára járt Bukarestben, részt vett a bukaresti Román-Magyar Társaság alakuló közgyűlésén. A bukaresti Román-Magyar Társaság válaszként a budapesti kezdeményezésekre és baráti gesztusokra, elhatározta, hogy teljes mértékben viszonozza a tudós-, diák- és könyvcserét, a román kormánytól kieszközölt tíz vagon üveget a budapesti kórházak és klinikák számára és egy vagon papírt a budapesti Magyar-Román Társaság folyóirata számára. Ezeken kívül húsz népzene hanglemezt küldtek a magyar rádiónak. A Magyar-Román Társaság most újra felveti további eredményes működésének létproblémáit. Szinte teljesen magára hagyatva, minimális támogatással érte el eddigi eredményeit. További működéséhez feltétlenül szüksége van: helyiségre és pénzre. Akik eddig is a társaság érdekében tevékenykedtek, pénzt alig kaptak, úgyhogy a
