Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

Tisztázat. UMKL-XIX-J-l-k, 1946-61.662/6. A Szabad Nép október 3-n hírt ad arról, hogy Cserfalvy Eliz, a hegedűverseny győztese, a gordonkások döntőjébe került ifj. Banda Ede, Czakó Éva, Starker János, Szabó Pál. Majd október 10-én ismertetést közöl arról, hogy Zathureczky Ede és a genfi, zenei verseny résztvevői Bartók, Kodály és Veress műveiből hangversenyt adtak a genfi magyar követség rendezésében. 147 Bern, 1946. december 14. A BERNI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTER SZÁMÁRA A SVÁJCBAN MEGRENDEZETT KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS MÁS ORSZÁGOKBAN TÖRTÉNŐ BEMUTATÁSÁRÓL A Svájcban lévő kulturális vonatkozású magyar ügyek ismertetése során a fenti tárgyban a következőket jelenthetem: A háború folyamán Svájcban akkreditált magyar követek kívánatosnak tartották a magyar kulturális propaganda szempontjából, hogy Svájcban reprezentatív magyar képzőművészeti kiállítás rendeztessék. Ennek megvalósítására csak a háború utolsó éveiben került sor, miután a románok hasonló tárgyú kiállítással Svájcban minket megelőztek. A főképp festményekből és emellett kisplasztikából álló anyag összeállítása körüli elvi viták Budapesten Ybl Ervin fáradozásai mellett aránylag szerencsésen voltak megoldhatók, így pl. többek között a zsidószármazású művészek alkotásai is belekerültek a kiállítási anyagba és a nálunk favorizált művészeti irányok helyett a svájci ízlésnek megfelelőbb, modernebb irányzatok jutottak az összeállításnál előtérbe. A kiküldött anyag 308 festményből és mintegy 80 kisplasztikái műből állt (nagyobb szobrok kiszállítása technikai és pénzügyi nehézségekbe ütközött), csak egy-két darab sorsában történt változás időközben, az anyag zöme jelenleg a berni Kunsthalléban van elraktározva. A kiállítás anyagát alkotó művészek neve a mellékelt katalógusból látható, szerepelnek többek között: Aba-Novák, Bernáth, Csók, Czóbel, Derkovits, Egry, Istókovits, Iványi-Grünwald, Koszta, Molnár C. Pál, Rippl-Rónai, Rudnay, Szőnyi, Vaszary, a szobrászok között Borbereki, Ferenczy, Medgyessy, Pátzay, Sidló, Szandai, Vilt stb. A kiállítási anyag Svájcban több városban került fokozódó sikerrel bemutatásra. A magyar művészeti formák szokatlanságától kiváltott bizonyos fokú első tartózkodás hamarosan feloldódott s a siker pl. a románokét érezhetően felülmúlta (a románokat a franciás iskola egyszerű követőinek érezték csak). A siker a kiállítások látogatottságán, a művészeti körök kedvező reakcióján és a sajtó melegen elismerő hangú ismertetéseiben is megnyilvánult.