Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

nyúlt kapcsolataink felelevenítésére. Építőművészetünk is elmulasztotta mindeddig felvenni az érintkezést az osztrák rokon művészettel, s nem reagált annakidején az osztrák részről kiinduló kezdeményezésre, úgy hiszem, kár volt, mert Bécsben igen behatóan és magas színvonalon foglalkoznak nemcsak az újjáépítés technikai problémáival, hanem egyéb nagy tervekkel is. Jelentős sikerről lehet beszámolni a magyar szépirodalom termékeinek németre való fordításában. Igaz, hogy intézetünknek ez feküdt leginkább a szívén, s erre áldozott legtöbb munkát. Tekintélyes a lefordított művek száma, melyek közül azonban egyesek a könyvpiacnak a valutareform óta beállott pangása miatt még nem is jelenhettek meg. Havi jelentéseimben beszámoltam minden lefordított műről, többnyire azokról is, amelyek ez ideig nem kerültek könyvárusi forgalomba. Sikerült intézetünknek, mely a fordítások elvégzésében és a kiadókkal való tárgyalásban a munka túlnyomó részét vállalta, magyar novellák és kisregények közlésére nézve is megállapodásokat létesíteni. Az utolsó hónapokban már kitapintható volt az eredmény, s a jövőben még javulni fognak a kilátások. Kevesebb eredményről lehet beszámolni a színházi élet terén, hol az intézet kikapcsolásával ügynökségek végzik a közvetítést. A modern magyar színház termékei közül alig egy-kettő jutott el a bécsi színpadokra, ahol még ma is főként Molnár Ferenc, Lehár és Kálmán képviselik a magyar szerzőket. Mindenesetre rá kell azonban mutatnom, hogy az Opera színpadán több magyar művész működik állandóan, és ki is vívta a bécsi közönség elismerését. Gyümölcsözőnek tartanám a magas színvonalú bécsi színházrendezési technika alaposabb tanulmányozását, s nem kellene elhanyagolni a bécsi egyetem mellett működő színháztudományi intézetet sem. Az osztrák tudomány inkább megsínylette a tíz éven belül két ízben beállott alapvető változást, mint a művészet. Az elmúlt év azonban alapos javulást hozott ezen a területen is, a tanszékek jelentős részét ismét megfelelő színvonalú szaktudósok foglalják el, a tudományos intézetek kiépítése és felszerelése a pénzügyi nehézségek ellenére is szembeszökő fejlődést mutat. A tudományegyetemen, elsősorban az orvosi karon, de a jogin és bölcsészetin is, számos európai, sőt világhírű nagy tudós oktat. Különös figyelmet érdemel azonban a Hochschule für Welthandel. Ez a főiskola a délkelet-európai országok és népek viszonyainak tanulmányozására külön intézetet létesített, ahol az egyes országok és népek nyelvével, földrajzával, gazdasági életével, forgalmi adottságaival stb. behatóan megismertetik a tanulókat, s ekként alapos előképzettségű gárdát nevelnek ki az osztrák gazdasági élet számára. A műegyetemen ugyancsak magas fokon foglalkoznak egyes tudományágakkal. A mezőgazdaság területén nemcsak a hírneves Hochschule für Bodenkultur érdemel különös figyelmet, hanem az új kísérleti állomások is, amelyek közül értesülésem szerint az admonti munkásságát becsülik nagyra. Ennek a rövid áttekintésnek az a célja, hogy rámutasson intézetünk munkájának lehetőségeire a csendben, de eredményesen dolgozó osztrák tudományos élet eredményeinek közvetítésében. Ajánlatos lenne foglalkozni több ízben előadott javaslatommal, miszerint az ösztöndíjak és a munkahelyek adományozásában figyelem fordíttassék arra, mit és milyen mértékben lehet osztrák földön el-