Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

nak tartja a minél behatóbb érintkezés kiépítését a tudomány, az irodalom és a művészet széles területén. Mivel a jelenlegi viszonyok folytán a magyar kormány még nem tarthat diplomáciai képviseletet az osztrák kormány mellett, a külügyminiszter úrral egyetértve felhatalmazom Fó'igazgató Urat, hogy a fent érintett, a kulturális élet síkján mozgó kérdésekben a normális diplomáciai viszony helyreállításáig az osztrák hatóságokkal hivatalosan is érintkezhessek. Kiadmányozott fogalmazvány. UMKL-XIX-I-l-e, 1945-69.636. „K. Paikert X. 31." Az iraton feljegyzés található: „A tisztázatot a miniszter írja alá. A kiadványt átvettem Bp. 1945. nov. 2. Miskolczy" A megbízással való egyetértését a Külügyminisztérium írásban megküldte a VKM-nek. A KÜM levele az irat mellékleteként megtalálható. 140 Bécs, 1946. augusztus 9. DR. MISKOLCZY GYULA, A BÉCSI MAGYAR INTÉZETEK FŐIGAZGATÓJÁNAK JAVASLATAI A VKM SZÁMÁRA A MAGYAR-OSZTRÁK KULTURÁLIS KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉRŐL A politikai és gazdasági téren gyors ütemben megvalósuló konszolidáció feltehetó'leg maga után vonja a külfölddel való kulturális összeköttetéseink revízióját is. Ez a gondolat sarkall arra, hogy röviden ismertessem gondolataimat az osztrák és a magyar szellemi élet kapcsolatairól. Kiindulási pontul természetszerűleg Bécs fontossága ajánlkozik a magyar kultúra európai helyzetének és kisugárzó erejének szemszögéből. Távol áll tőlem az a többnyire értelmetlen megállapítás, hogy minden kultúrával összeköttetésbe kell lépnünk, ill. kapcsolatainkat velük fenn kell tartanunk csupán azért, mert valaha a múltban akcidentális csereviszonyt fedezhetünk fel. Az Ausztriával, ill. Béccsel való összeköttetésünk azonban nem ilyen jellegű. Négy évszázados állami kapcsolat és nagy eszmetörténeti áramlatok közvetítése Magyarország felé már csak azért sem múlhatott el hatás nélkül a magyarság mai kultúrájára, mivel ez a kapcsolat 1918-ig a legnagyobb intenzitással fennállott, s azt lehet mondani, a 20-as és 30-as években is erősebb volt bármely más nép kultúrájával való összeköttetésünknél. A magyar kultúra az elmúlt nemzedékek alatt túlságosan telítődött a német szellemiség elemeivel, és egyáltalán nem tartom kívánatosnak, hogy ez az irányzat más köntösben tovább folytatódjék, de tény az, hogy a mai magyar nemzedék kultúrájában is fontos szerepet játszik az a közép-európai szellemi hatás, amelyet Ausztrián keresztül sajátítottunk el, és amelyet