Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

Magyarország részéről: Kertész István meghatalmazott miniszter és rendkívüli követ, a magyar bizottság elnöke, Pődőr László követségi tanácsos és Eszterházy András követségi titkár a magyar külügyminisztérium képviseletében; Kardos Tibor egyetemi tanár, a Római Magyar Intézet igazgatója, a Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium képviseletében, valamint dr. Ruzicska Pál, a milánói Magyar Intézet igazgatója mint szakértő. Olaszország részéről: Guido de Ruggiero egyetemi tanár, az olasz bizottság elnöke, Giovanni Gobbi főkonzul, báró Giovanni de Giura meghatalmazott miniszter és Gustavo Orlandini főkonzul, a külügyminisztérium képviseletében. Dr. Giuseppe Scarascia a Közoktatásügyi Minisztérium képviseletében, Gaspare Franco ügyvéd, a miniszterelnökség képviseletében, továbbá prof. Aldo Bizzarri és prof. Rodolfo Mosca, mint szakértők. A vegyesbizottság elnöke megnyitja az ülést, melegen üdvözli a magyar bizottságot és kiemeli, hogy a háború után ez az első ülés, mely megújult szellemben újra megerősíti a két ország közötti hagyományos kapcsolatokat. A magyar bizottság elnöke megemlékezik arról az üzenetről, melyet De Ruggiero egyetemi tanár intézett közvetlenül a fasizmus bukása után a magyar szellemi élet képviselőihez, s magyar részről is megerősíti az üzenetben foglalt érzelmeket hangoztatva, hogy a két ország közötti baráti és kulturális kapcsolatok nemcsak változatlanok, hanem jelenleg még szabadabban és közvetlenebbül nyilatkozhatnak meg, függetlenül a belpolitikában és a nemzetközi életben lezajló küzdelmektől. A vegyesbizottság elnöke megnyitja az ülést és elrendeli a jelenleg is érvényben lévő kulturális egyezmény cikkelyeinek felolvasását. A megbeszélés megkezdődik: a két bizottság felszólalásairól a következő jegyzőkönyv vétetik fel. ad l.§. Az olasz bizottság annak megemlítése mellett, hogy a magyarországi Olasz Kultúrintézet budapesti székháza, bár olasz tulajdon, egyben magyar nemzeti műemlék is, mint az első magyar Országgyűlés történeti székháza, kéri, hogy az épülethelyreállítást célzó fontos és terhes munkálatokból a magyar kormány is vegye ki részét, egyrészt a munka lebonyolítását megkönnyítő különleges kedvezmények biztosításával, másrészt a magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, a Magyar Újjáépítési Minisztérium és Budapest Székesfőváros közönségének közvetlen hozzájárulásával. A magyar bizottság elvben hozzájárul az olasz bizottság kéréséhez és avégből, hogy a magyar hozzájárulást be tudja illeszteni az állami költségvetésbe, kérdést intéz az olasz bizottsághoz: mit ért különleges kedvezmények alatt és mekkora a kért magyar hozzájárulás összege? Miután a megbeszélések folyamán egyfelől meghatározást nyer, hogy a különleges kedvezmények alatt a helyreállítási munkálatokban az illetékes magyar építésügyi hatóság irányítása értendő s hogy a szükséges költségek nagyságát a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója fogja a magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummal közölni, a magyar bizottság megígéri közbenjárását az illetékes magyar hatóságoknál, hogy a helyreállítási munkálatok sürgősen végeztessenek el. A két bizott-