Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

séget és szükséges útmutatást is megkapott. Az aspiráns fő feladata egy önálló tudományos dolgozat elkészítése, ennek disszertáció formájában való megírása és nyilvános megvédése. A disszertáció megvédése és a szükséges vizsgák, az úgynevezett kandidátusi minimum letétele után az aspiráns a kandidátusi tudományos címet nyerheti el. A kandidátusi fokozat a magántanári képesítésnek felel meg, és magántanári állásra jogosít. A disszertáció tudományos értékével szemben fennálló követelmények is megfelelnek nálunk a magántanári képesítés követelményeinek. Az aspiránsi idő általában három év, természetesen az aspiránsnak jogában áll az aspirantúrát rövidebb idő alatt is elvégezni. Úgy a diákok, mint az aspiránsok szabadon használhatták az egyetem, a különböző karok könyvtárait, valamint az összes egyéb nyilvános könyvtárakat. Akinél szükséges volt, alkalmat kapott laboratóriumi vagy egyéb kísérleti munkára, és az ehhez szükséges összes segédeszközöket és támogatást is megkapta. Alkalmat nyújtottak a külföldi ösztöndíjasoknak, ugyanúgy mint szovjet kollégáiknak, hogy ha munkájuk ezt megkövetelte, a tanintézetük székhelyéről elutazzanak más városokba, anyaggyűjtés vagy valamelyik szovjet tudóssal való konzultáció céljából. Ilyen utazásokra kommandirovkát (hivatalos kiküldetést) kaptunk, ami azt jelenti, hogy az illető tanintézet fedezte az ilyen utazás összes költségeit. Természetesen tekintettel voltak nyelvi nehézségeinkre. Orosz nyelvtanárok álltak a külföldi diákok rendelkezésére, akik eleinte kisebb csoportokban tanítottak minket* később, amikor az orosz nyelvben már komoly előrehaladást tettünk, a szükséghez képest egyénileg foglalkoztak velünk és voltak segítségünkre. Azok részére, akik ezt kérték, speciális tanfolyamot rendeztek a marxizmus-leninizmusból is, hogy ezen a téren sem maradjunk el szovjet kollégáink mögött. A külföldi diákok kapcsolatban állottak az egyetemi Komszomol szervezettel is és attól is minden szükséges segítséget megkaptak. Többek között ünnepi, ismerkedési estéket rendezett az egyetem, ill. a Komszomol szervezet, amelyen a külföldi diákok népi táncokat és zenét mutattak be, szavalatokkal és egyéb számokkal léptek fel, a kölcsönös megismerkedés elősegítésére. B. Anyagi helyzet. Az egyetemi hallgatók havi 540, az aspiránsok havi 910 rubel ösztöndíjat kaptak a Szovjet Államtól. Ehhez járult még évi 600 rubel könywásárlási segély. Ezen felül élelmiszer- és ruhajegyeket és kiutalásokat is kaptak, ugyanúgy mint szovjet kollégáik. A leningrádi egyetemen tanulók az egyetem étkezdéjében minden hónap elején leadták jegyeiket és ott napi háromszori bőséges és ízletes étkezést kaptak, a jegyekre járó teljes élelmiszer-mennyiséget. Nagy segítséget jelentett, hogy ezáltal a jegyek beváltásával való gondot és utánjárást levették a vállunkról. Az étkezdében kapott kosztért havi 360 rubelt fizettünk, ezen felül havonta két részletben megkaptuk a pótjegyre járó élelmiszer többletmennyiséget (cukor, vaj, hús), amelynek ára kb. 60 rubelt tett ki havonta. A külföldiek, ugyanúgy, mint szovjet kollégáik többsége, az egyetem, ill. főiskola diákszállói egyikében laktak, 1-2-3-4 személyes szobákban. Ezekben a diákszállókban a lakás, fűtés, világítás, takarítás stb. összesen havi 15 rubelbe kerül. Minden diák az egyetem klinikáján ingyenes orvosi ellátásban részesült. Ezen kedvező feltételek ellenére az év folyamán nyilvánvalóvá