Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
BEVEZETŐ
de az államközi kapcsolatok csak később kezdtek szélesebb alapokra helyezkedni. 1946 nyarán Magyarországra érkezett a Szovjet Kulturális Kapcsolatok Társaságának hivatalos delegációja. Változatlanul az iskolai oktatással kapcsolatos kérdések kapják a legtöbb figyelmet. Ez idő tájt kap egyre nagyobb szerepet a szovjet ösztöndíjasok kiküldésének ügye. Kezdetben kutatók, majd a szovjet fél javaslatára diákok utaznak tanulmányaik folytatására a szovjet egyetemekre. 1946-ban még csak nyolcan, de az 1948-49-es tanévre már százan nyernek felvételt különböző egyetemi intézményekben. A kiutazók teljes névsora rendelkezésünkre áll, megismerése tanulságos, ezért közöljük. A valós ügyekről sokáig elterelte a figyelmet egy Moszkvában, vagy másutt létrehozandó Collegium Hungaricum terve. A más országokban működő hasonló intézmények működése nem igen volt adaptálható a korabeli szovjet belső viszonyokhoz, a felfogásbeli különbözőségek mellett hasonló intézet működésére sem volt precedens a Szovjetunió területén. Itthon nemigen értették meg Szekfű Gyula követ ez ügyben tett jelentéseit, később ellenvetéseit. 16 A szovjet kulturális irányítás kezdettől hangsúlyozottan kezelte a kiemelkedő kulturális személyiségekkel való kapcsolatokat. Az iratok között két fontosabbra szeretnénk a figyelmet felhívni. 1945 nyarán több tudós, Szent-Györgyi Albert vezetésével meghívást kap a Szovjet Tudományos Akadémia fennállásának 220. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségre. Ez a tény elsősorban kultúr-külpolitikai gesztusként és nem a tudományos kapcsolatok felvétele szempontjából értékelendő. Ugyanilyen jelentősnek mondható Kodály Zoltán 1946. évi meghívása, ami csak 1947 tavaszán realizálódott. Ez a látogatás a hazai magyar kortársművészet szovjetunióbeli bemutatkozásának nyitányaként is kezelhető. A Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz kapcsolódó iratanyag mennyiségileg és tematikailag is szűkebb. A British Council az angol diplomáciai képviseletben igen korán aktív szerepet vállalt és szoros személyes kapcsolatokat épített ki nem csak a minisztérium felső vezetésével, hanem a Külföldi Kapcsolatok ügyosztályának vezetőjével, munkatársaival is. Magyar-angol kapcsolatokban az oktatási és az ösztöndíjas kapcsolatok kezelése a figyelemre méltó. A magyar kiküldöttek mellett többen részesültek közvetlen angol meghívásban. Itt is több fejlesztési elképzelés fogalmazódott meg, de a szervezett együttműködés lehetősége főként a békekötés utáni időre tolódott. A kulturális egyezmény megkötését 1947 folyamán mindkét részről fontosnak tartották, de az 1947. év romló politikai légkörében az egyezmény nem valósult meg. Ennek ellenére pl. 1948. március 15-én nagyszabású képzőművészeti kiállítás nyílt Londonban, általában kedvező sajtóvisszhanggal. 17 Az Egyesült Államok részéről a budapesti diplomáciai képviseletének a kulturális propagandával kapcsolatos aktivitását kell megemlítenünk. Ezt közvetlenül és közvetett módon is szervezték az Amerikai-Magyar Baráti Társaság rendezvényei útján. A nagy távolság miatt a személyes kapcsolatok értelemszerűen lassabban és kisebb mértékben jöhettek létre. Több alkalommal felmerült egy New York-i Magyar Könyvtár felállításának terve, minthogy ilyen a háború előtt működött. Ez pénz hiányában és egyéb, az iratokból nem magyarázható okok miatt nem valósult meg.
