Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

BEVEZETŐ

talos szovjet, amerikai, angol, francia diplomáciai szervek erkölcsi és technikai segítségét. Különösen a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság élvezett jelentős társadalmi támogatást kiemelkedő kulturális személyiségek részéről, akik szinte valamennyi politikai irányzatot képviselték, az arisztokráciától a kommunistákig. Zilahy Lajos elnöki, majd később Szent-Györgyi Albert díszelnöki funkciója is növelte a MSZMT társadalmi rangját. A szovjet szervek és a Magyar Kommunista Párt is elsősorban az MSZMT lehetőségeit kívánta kiaknázni a szovjet-magyar kulturális kapcsolatok fejlesztésében. Ennek kezdetben valószínűleg a Teleki Géza vezette VKM-mel szemben táplált bizalmatlanság is oka volt. Keresztury Dezső minisztersége idején már változott a helyzet, és a diplomáciai kapcsolatok helyreállása is sokat segített a VKM, illetve Keresztury Dezső személyes kezdeményezései kedvezőbb fogadtatásának. Az államközi kapcsolatok jelentősebb javulásáról a békekötés megkötése utáni időszakban beszélhetünk mind szovjet, mind egyéb országok viszonylatában. Ortutay Gyula minisztersége idején részben a szovjet kulturális külpolitika aktivizálódása, részben pedig a VKM és a Külügyminisztérium politikai agilitásának növekedése is bővülést hozott a kapcsolatokban. Ez jellemző több országgal kialakított együttműködésére. A kulturális élet nyitottan fogadta a külföldről érkező új kulturális információkat, s a hozzánk érkező vendégek szereplése mindig nagy publicitást kapott. A közönséget az egyoldalú német hatás után minden érdekelte, ami külföldről érkezett. A hosszú elzártság után a haladó értelmiség, de a társadalom egyéb szellemi megújulásra kész rétegei is nyitott szívvel és érdeklődéssel fogadták a szovjet kultúra korábban ismeretlen képviselőit. Eléggé ismert a szovjet filmek, irodalmi alkotások sikere. Ismét megjelentek a mozikban az amerikai, francia, angol filmek. Az angol és amerikai diplomácia is gyakran vett részt kulturális megmozdulásokon, képviselőik számos előadást tartottak. Az ideológiai viták, amelyeket olykor épp a kulturális megnyilvánulások váltottak ki, elsősorban a sajtóban és nem a hivatalos szervek dokumentumaiban találhatók meg. Az iratokban a kulturális merevedés jeleivel, olykor csak óvatoskodás formájában 1947 második felétől találkozunk, s a szektarianizmus és a politikai gyanakvás élesebb jelei 1948 elejétől tapasztalhatók.

10 1947-re az európai országok nagy részével, s Európán kívül elsősorban az Egyesült Államokkal és a palesztinai héber szervekkel érdemleges eredményekkel kecsegtető kultúrdiplomáciai kapcsolatok jöttek létre. Az országok egy részében a háború után fennmaradt, vagy újonnan létesült Magyar Intézetek agilis vezetői tettek sokat, mint Kardos Tibor Rómában, Miskolczy Gyula Bécsben, Buday György Londonban, Lelkes István Párizsban, Hubay Miklós Genfben, másutt egyetemek státuszában működő hivatalos magyar delegátusok közvetítettek és szerveztek, mint Lotz János Stockholmban, Halasi Kun Tibor Ankarában stb. Egyes országokban, mint Svájcban, az USA-ban, Franciaországban stb. a haladó magyar emigráció is hatékony szerepet vállalt. A magyar diplomáciai testület kiépülése nyomán fokozódó mértékben volt képes a kulturális témák gondozására is. Volt ebben az időszakban néhány követség,