Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

BEVEZETŐ

A nemzetközi kulturális kapcsolatok szervei és intézményei A VKM-ben a többszöri átszervezés során folyamatosan működött nemzetközi kulturális kapcsolatokkal foglalkozó ügyosztály? Előbb a VIII. ügyosztály (1945), majd a X. ügyosztály (1946) besorolást kapta. 1947-ben főosztályként rögzítették szervezetét. Feladata elvileg változatlan volt, csupán a bővülő lehetőségek függvényében növekedtek tennivalói és alakult munkaköri felosztása. Ellátta a tudományos, művészeti, irodalmi kapcsolatok gondozását, felügyelte a külföldi magyar intézmények és lektorok tevékenységét, intézte az ösztöndíjügyeket, későbben az UNESCO-val kapcsolatos tennivalókat. Felügyelte a Nemzetközi Nevelésügyi Szervezetbe (BIE) delegált magyar képviselő munkáját. Az ügyosztály szerény költségvetéssel is rendelkezett, amellyel intézményeket, akciókat, utazásokat, kiadványokat támogatott. Ugyanebben az időszakban a Külügyminisztériumban Kulturális osztály működött, amely kis létszámmal hasonló témákkal foglalkozott és azokat a fokozatosan kiépülő külügyi hálózat felé közvetítette

6

. A két szerv között szükségképpen átfedések, ütközések keletkeztek, amelyeket kínosan udvarias levélváltásokkal igyekeztek csökkenteni, de a paralellitás elkerülhetetlenül súrlódásokat, időnként rivalizálást eredményezett. Ezt érzékelték a kulturális terület képviselői is, mint ahogy ez Cs. Szabó László kötetben közölt

7 útijelentésében is megfogalmazódik a cselekvési egység megteremtésének sürgetésében. Az évek során többször történtek kísérletek az elhatárolásra, a játékszabályok kialakítására. A viták olykor miniszteri szintig is eljutottak. A VKM és a KÜM irattára számos ilyen iratot megőrzött, de közlésüket szükségtelennek tartottuk, mert a nemzetközi kulturális kapcsolatok lényegét e viták nem érintették. E párhuzamosságnak van egy szerencsés mozzanata is a kutató történész számára. Rendszerint mindkét szerv megkapta az iratok fontosabb részét, vagy megküldték azokat egymásnak, s a duplikátumok következtében a két szerv iratanyaga több esetben szerencsésen kiegészíti egymást. A későbbiekben 1947 végén, 1948 elején a nemzetközi kapcsolatok általános bővülése és ezen belül a kulturális kapcsolatok erősödése, az első kulturális egyezmények megszületése felvetette a fokozott koordináció szükségességét. A Minisztertanács 1948 áprilisában létrehozta a Külföldi Kapcsolatok Hivatalát és a Külföldi Utakat Engedélyező Bizottságot*, amely azonban már egy esztendő múltán megszűnt. Ez az intézmény a miniszterelnök felügyelete alatt működött. 1948 végén már kialakult a Kultúrkapcsolatok Intézete létrehozásának terve, amely azonban csak 1949 végén alakult meg. Ennek egy 1948-ban keletkezett és a korszakra jellemző tervezetét közöljük.

9 A minisztériumok tevékenységi köre fokozatosan szélesedett és vált átfogóbbá. A társadalmi szervezetek közül elsősorban az 1945 végétől folyamatosan létrejövő magyar-külföldi baráti társaságok tevékenységére volt befolyása, bár ezeknek többsége nagy tekintélyű társadalmi személyiségek irányításával és önállóan végezte munkáját. Elsősorban a szövetséges hatalmakhoz kapcsolódó baráti társaságok voltak aktívak és élvezték a kor kiemelkedő politikai vezetőinek támogatása mellett a hiva-