Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

mán kapott köszönő oklevelet. Őszi és tavaszi találkozót ajánl. Nehéz az énekkarvezető munkája, de meg kell vigasztalni dallal a szomorú magyar falut. Hutkay József, népfőiskolás gazdaifjú, tf. hallgató: Meghívja népdalgyűjtésre dr. Szabó Ernőt. Pusztafaluban él a hagyomány, a fiatalok sok régi stílusú dalt énekelnek. Az énekkaroknak nincs megfelelő vezetőjük. Zachariás Béláné, tanítónő, tf. hallgató: Zenei képzettség nélkül senki sem lehet jó vezető. A vezetőket zenei műveltségre kell nevelni. Nevelőképzésünk ebben a tekintetben hanyag volt. Barcsa Géza, tanító, tf. hallgató: Hogyan, milyen módszerrel kell szabadművelődési előadáson dalt betanítani? Gönczi Barna, tanító, tf. hallgató: Kántor, de hagyja, hogy nálánál erősebb hangú vezesse az éneket. A többi kórustagoknak ez fáj. Néha nagy kedvvel fognak hozzá a tanuláshoz, később elkedvetlenednek. Mi az orvosság? Fiedler István tanító, tf. hallgató: A tanítótól sokoldalúságot követelnek, iskolán kívüli munkáját azonban nem fizetik meg. Ezért nincs is kedve hozzá, csak kötelességből csinálja. Ha megfizetik, látni fogja megbecsülését, és kedvvel fogja terjeszteni a népi zene- és énekkultúrát. Bodó Lajos: Nemcsak a kedv hiánya az oka, de a hozzá nem értés is. Sokan még ma is „tandalokat" tanítanak vagy cigánytól eltanult nótákat. Ez nem magyar és nem népi. A szabadművelődés - a lehetőség határain belül - fizeti a szabadművelődési munkát. Dr. Szabó: Jegyzi a hozzászólásokat, majd a következőkben válaszol. Az anyagi feltétel fontos, de a hivatástudat mégis felülemelkedik az anyagiakon. A pedagógusnak szegénysége miatt nem szabad hivatásának szolgálatában megállnia. Ma ott tartunk, hogy munkánkat mégis kezdik megfizetni. A tanítóképzés nagy reformja, az ének szaktanítók kiképzése. A tanítók magánúton is igyekezzenek fejlődni és haladni. A dalbetanítás módszere egyéni. Regős csoportjában teológus és kisdiák együtt énekel. Előadásokon a hallgatók között kiosztják az énekszöveget. A regős csoport énekébe igen gyakran bekapcsolódik a közönség is, és ily módon sok dalt tanul meg. A csoport felkéri a közönséget is, tanítsa meg őket is dalra. Gyakran akad vállalkozó. Ne tudományoskodjunk ilyenkor. « Három dalon bemutatja a népdaltanítás módszerét. Rövid, érthető magyarázatot nyújt. „Felszállott a pává"-nál bemutatja a régi népdal sajátságait, ereszkedő jellegét. A dallama a páva repülési ívét utánozza. „Szegény vagyok, szegénynek születtem" címűnél észrevéteti, hogy a szöveggel együtt halad az érzelmi tartalom. „A szegény legény vagyok én" címűből a népi humor csillan ki. Mindhárom remekmű, mert időtálló, kevés eszközzel fejezi ki a gondolatot, utat mutat a magas műzenének. Az éneklés ne legyen kiabáló. Bodó Lajos: Dr. Szabó regős csoportját meghívhatja-e Abaúj megye néhány községébe? Dr. Szabó: Igen, csak útiköltségükről és ellátásukról gondoskodjék. Gönczi Gábor tanító, tf. hallgató: Elénekli a „Kútágasra szállott a veréb" c. dalt, és kéri dallamának, szövegének magyarázatát. Dr. Szabó: Dallama régies, némi műdal ízzel. Szövege természeti kép, összefüggés van benne, de ez inkább tudatalatti. A nép jelképekben beszél. Zachariásné: A Gönczi által elénekelt dal a nép természetben élésének és játékos kedvének törvényszerűségét igazolja, amiről magyarságismereti előadásában bővebben fog szólni. Szalay Lajos, tanító, tf. hallgató: A hangos túléneklők ellen saját gyakorlatából ajánl egy orvosságot. Gyermekeit megtanította olyan templomi énekre, amelyeket a nép nem ismert. Ezeket hallva, faluja megismerte a szép éneklést. Dr. Szabó: Helyes! Az ifjúságból neveljünk éneklő csoportokat. A helyes éneklés alapja a helyes lélegzés. Ennek módját ismerteti, beszéd és éneklés közben. Dr. Szabó Ernő előadása: 2. A magyar zene legjelentősebb alkotásai, azok elemzése és felhasználása. Az előadás vázlata 2. alatt mellékelve. Az előadást a következő megbeszélések, hozzászólások követik: Bodó Lajos: Szabadművelődési munkánk során kiket ismertessünk meg idegen zeneszerzőkből? 2. Milyen sorrendben haladjunk? 3. Hogyan harcoljunk az ún. könnyű zene, a „slágerek" ellen? 4. Mi a cigányzene helyes értékelése? 5. Mi az előadó véleménye a Lavotta-kultuszról? Lavotta a közeli Tállyán van eltemetve. Dr. Szabó: 1. Idegen zeneművekből először a könnyebb, dallamosabb, de mindig értékes zenét. Alkalmasak a 18. századbeli kompozíciók. Bach, Beethoven, Csajkovszkij stb. Párhuzamosan magyar szerzők műveit. 2. Ttt nem lehet „fokozatokat" alkalmazni. Mindig jót kell nyújtani, jó előadásban. 3. A jazz, sláger ellen nem lehet erőszakosan hadakozni. Legcélravezetőbb módszer: megismertetni,