Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

megszerettetni a jót, akkor nem kell a selejt. 4. A cigány mindig azt húzta, amit a közönség kívánt tőle. Régen Biharit, ma slágert. Mindig a meglévő igényeket fogja kiszolgálni. 5. Lavotta némely műve is előadható, a személyével vonatkozásban levő helyeken, aktualitásánál fogva is. Merényi József, lelkész, tf. hallgató: Mi a magyarázata a könnyűzene általános népszerűségének a nehéz rovására? Miért értékesebb a népdal? Dr. Szabó: A közönség azért szereti, mert közhely, egy kaptafára húzott, nem okoz problémát. A városi „magyar nóta" is közhely. A népdalnak rossz utánzata. Megkövesedett, sablonba fulladt. Üzleti zeneipar terméke. A népdal eredeti, művészi alkotás. Gönczi Gábor: A „nehéz" muzsika gyönyörködtet, a könnyű szórakoztat. A városi unatkozó ember szórakozni akar, szellemét nem foglalkoztatja. A szórakoztatóipara jazzal és cigánymuzsikával kiszolgálja. A nemes muzsika gyönyörködtet, a fantáziát is foglalkoztatja, igénybe veszi, ezért ma „nehéz". Dr. Szabó: így van. A klasszikus muzsika csak első hallásra nehéz. Ha ismertet hallunk, örülünk neki. A gépzene elcsépeli a remekműveket is, mint például a Liszt-rapszódiát is elcsépelte. Hutkay József: A magas zenét a falu azért fogadja idegenkedve, mert nem ismeri. A hangszer drága. A falusi zenei tehetségek kiművelésének mi a módja? Dr. Szabó: Sárospatak zenei központ lesz, onnan küldenek majd ki vándortanítókat, akik hivatva lesznek a magas zenét is megismertetni és megszerettetni. Amíg más anyagi lehetőségek lesznek, ajánlja hangszerként a furulyát. A falusi zenei tehetségeket a sárospataki szabadművelődési akadémián kivizsgálják, és ha érdemes, kiképeztetik. Bodó Lajos: A tarhosi iskola ezzel foglalkozik. Közli az iskolába való felvétel módját. Dr. Szabó előadása: 3. A zene a szabad művelődés szolgálatában. Vázlat a 3. sz. a. mellékelve. A nagy érdeklődéssel hallgatott és jegyzett előadás után Bodó Lajos felszólítja a hallgatókat a megbeszélésre. Mivel senkj nem jelentkezik, megállapítja, hogy az előző két megbeszélésen minden kérdés szőnyegre került. A jelen előadás is világos útmutatást adott. A hallgatók tisztán látják az utat, melyet a szabadművelődési munkában, a zene és énekkultúra emelése terén követniök kell. Megköszöni az előadó hatalmas felkészültséget tanúsító, magas színvonalú előadását. Este 8 órakor dr. Szabó Ernő és zongoraművésznő felesége a hallgatók és a község lakosai részére hangversenyt adtak, az előadások szemelvényanyagából. Megszólaltatták idegen és magyar zeneszerzők műveit. A műsorszámokról és szerzőikről dr. Szabó rövid ismertetéseket mondott. A közel három órás hangversenyt a közönség templomi áhítattal hallgatta, a műsorszámok után tetszését szűnni nem akaró tapssal fejezte ki. A művészházaspár játéka megtalálta az utat nemcsak az értelmiségi, de munkásés paraszthallgatók szívéhez is. Igazolt volt dr. Szabó állítása, hogy ha a közönség jót kap, nem maradhat el az eredmény. Augusztus 5. Kedd Gyárfás Imre, gimnáziumi tanár irodalmi előadásai 1. A huszadik század magyar irodalma Az előadás vázlata 4. sz. a. mell. Hozzászólások, megbeszélések. Lihi Andor, tanító, tf. hallgató: Zsigrait és Nyírőt miért nem említette az előadó a tanulmányozásra és olvasásra ajánlott írók között? Gyárfás: Ezek is jó írók, de nem a legnagyobbak. Azokat ajánlotta, akik - egyéni elbírálása szerint - halhatatlanok. Zacharlásné: Mit tart az előadó a szintén elhallgatott Gárdonyi falusi parasztokkal foglalkozó írásairól? Nem a Gárdonyi által is nagyon megbántott Göre Gáborra, hanem az Én falum-ra gondol. Gyárfás: Gárdonyi a parasztsors problémáit nem veszi észre. Idilli képet fest, szépségekre szomjazó lelke nem is látott mást, mint amit megírt. Nem ez mutatja írói nagyságát. Műveltségre önműveléssel tesz szert. Küszködő ember, de pesszimizmusát mégsem ülteti át az ifjúságba. Nem a XX., de a XIX. század íróihoz sorozható inkább. Bodó Lajos: Milyen könyveket olvastassunk a faluval? Mi az „erkölcstelen" az irodalomban. Gyárfás: Hogy mit adjunk olvasni, attól függ, ki olvassa. Nem kell a paraszt irodalmi igényeit lebecsülni. Nagy írók írásai érthetők. Jót adjunk, ne fércműveket. Újságot a paraszt kevésbé érti. Erkölcstelen, ami mérgez és mérgező szándékkal készült. Azok írnak ilyet, akik az irodalomból üzletet csinálnak. Az élet reális ábrázolása, művészi stílusban nem erkölcstelen. Bodó: Forduljanak hozzá könyvekért, az ügyvezetők hivatala kapott e célra elég szép mennyiséget.