Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA
A teljes ülés 2. § Mindazokat a jogokat, amelyek a tagokat a Tanács ügyei tekintetében megilletik, amennyiben valamely jogszabály vagy ez az ügyrend kivételt nem állapít meg, a tagok összessége a teljes ülésen gyakorolja. 3. § [A] teljes ülés hatáskörébe a következő tárgyak tartoznak: a) az elnöki és alelnöki tisztségre előterjesztendő 5-5 jelölt (12 100/1945. VKM sz. r. 6. §) megválasztása; b) határozathozatal az Elnöki Tanácsnak és a főtitkárnak adandó felmentvény tárgyában; c) a Tanács évi költségvetésének a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával történő megállapítása és a számadások megvizsgálása; d) az ügyrend módosítása, mely határozat érvényességéhez azonban a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása szükséges; e) az iskolán kívüli nevelés országos jelentőségű elvi kérdéseinek tárgyalása, amelynél azonban részletekbe menő vitának helye nincsen; f) határozathozatal az egyes kerületi szabadművelődési tanácsok elvi kérdésben folytatott egymástól eltérő gyakorlatának összeegyeztetése tárgyában; g*) az Elnöki Tanács megfellebbezhető határozatai ellen benyújtott fellebbezések elbírálása. 4. § (1) Teljes ülés évente legalább egyszer és azon kívül még annyiszor tartandó, ahányszor ezt a hatáskörébe tartozó ügyek zavartalan ellátása szükségessé teszi. (2) Teljes ülést kell tartani abban az esetben is, ha azt a szavazati joggal bíró tagoknak legalább 20%-a a teljes ülés okának és céljának megjelölése mellett olyan tárgyban kívánja, amely a 3. § szerint a teljes ülés hatáskörébe tartozik. (3) A teljes ülés tárgysorozatát a főtitkár javaslata alapján az Elnöki Tanács állapítja meg. A teljes ülésre szóló meghívót 15 nappal a teljes ülés előtt az elnök bocsátja ki és ezen a teljes ülés idejét, helyét és tárgysorozatát [kell] feltüntetni. 5. § (1) A teljes ülés akkor határozatképes, ha arra valamennyi tag meghívatott és azon a szavazati joggal bíró tagok legalább egyharmad része jelen van. (2) Ha a teljes ülés határozatképtelen, 15-30 napon belül ugyanazon tárgysorozat mellett újabb teljes ülést kell összehívni, mely a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes a meghiúsult teljes ülés tárgysorozatába felvett tárgyakra nézve. 6. § (1) A teljes ülés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén azt az indítványt kell elfogadottnak tekinteni, amelyhez az elnök csatlakozott. (2) A szavazás rendszerint nyíltan - kézfelemeléssel, felállás vagy felkiáltás útján - történik. Bármely jelenlevő, szavazati joggal bíró tagnak a szavazás elrendelése előtt kifejezett kívánságára az elnök név szerinti vagy titkos szavazást vagy elrendeli, vagy azok elrendelése tárgyában a teljes ülést megszavaztatja. (3) Választásoknál a szavazás titkosan, szavazólapokkal történik. 7. § A teljes ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben a jelenlevő tagok, a tárgyalások, határozatok és választások feltüntetendők. A jegyzőkönyvet a teljes ülés elnöke, továbbá az elnök által kijelölt jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő aláírja. A bizottságok 8. § (1) A Tanács tagjainak az egyes bizottságokba való beosztása (12 100/1945. VKM sz. r. 7. §) előtt az elnök kérdést intéz a Tanács tagjaihoz, hogy - szakműködésükre tekintettel - melyik bizottság, illetve a szak- vagy szakmai bizottság melyik albizottsága munkásságában óhajtanak részt venni.