Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

(2) Hivatalból tagja minden bizottságnak a főtitkár, és mint állandó előadó, részt vesz az egyes bizottságok ülésein az illetékes bizottsági titkár. (3) Valamennyi bizottság ülésére meghívandó és azon bármikor részt vehet - tanácskozási és szavazati joggal - a tanács elnöke és alelnöke. (4) A bizottsági ülésekről a Tanács minden érdeklődő tagja értesítendő és azon megjelenhet - szavazati joga azonban csak az illető bizottság tagjának van. (5) A Tanács elnökének vagy főtitkárának jogában áll a bizottság üléseire meghívni a Tanácson kívül álló szakértőket is. Ilyenek meghívására az illető bizottságok elnöke is tehet javaslatot. A meghívottaknak csak tanácskozási joguk van. (6) A bizottságok előadói teendőit a főtitkár által javasolt személyek közül a bizottságok által szótöbbséggel megválasztott bizottsági titkár látja el. A megválasztott bizottsági titkárt a főtitkár előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. 9. § (1) A bizottságok a felmerülő szükségletnek megfelelően, de legalább negyedévenként tartják üléseiket. (2) A bizottsági ülés tárgysorozatát az illetékes bizottsági titkár javaslata alapján a bizottság elnöke állapítja meg. A bizottsági ülésre szóló meghívót 8 nappal a bizottsági ülés előtt a bizottság elnöke bocsátja ki, és ezen a bizottsági ülés idejét, helyét és tárgysorozatát is feltünteti. 10. § (1) A két példányban kiállítandó s egyik példányban a tárgyalás irataihoz, illetőleg az előadó jelentéséhez melléklendő, másik példányában pedig a Tanács irattárában megőrzendő jegyzőkönyv vezetéséről a főtitkár a Tanács irodája útján gondoskodik. Egyébként a jegyzőkönyv vezetésére és a szavazás rendjére a 6-7. §. rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy a bizottságokhoz utalt ügyek tárgyalásakor a súly inkább a vélemények pontosan megokolt nyilvántartására s az eszmék és ügyek tisztázására essék, mint a szavazat útján történő döntésre. Amennyiben a bizottság nem jutna egyértelmű megállapodásra, különböző véleményeket lehetőleg pontosan és részletesen jegyzőkönyvbe kell venni, vagy szükség esetén ahhoz mellékelni. (2) A bizottság elnöke a tárgyalás befejezése után összefoglaló jelentést készit. s azt az ügyre vonatle ozó összes iratokkal együtt az Elnöki Tanács elé terjeszti. 11 § (1) Az Elnöki tanács állapítja meg, hogy a szak- vagy szakmai bizottság milyen albizottságokra (12 100/1945. VKM sz. r. 7. §/2) bek. a) pontja) oszoljék, továbbá ezeknek az albizottságoknak az ügyrendjét. (2) A politikai bizottságnak - amely nemcsak azt vizsgálja, hogy a hivatalosan vagy az egyes társadalmi szervezetek által folytatott iskolán kívüli nevelés a demokratikus politikai vonalvezetés általános irányelveinek megfelel-e, hanem egyik fő feladatát képezi az egyes társadalmi szervezetek által folytatott iskolán kívüli nevelési munkában a különböző pártpolitikai szempontok miatt netán felmerülhető ellentétek és egyenetlenségek kiküszöbölése és összeegyeztetése is - beosztott tagjai csak a Tanácsnak a 12 100/1945. VKM sz. r. 4. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kinevezett tagjai lehetnek. (3) A nevelési bizottság fő célja az, hogy a neveléstudomány eredményeinek alkalmazásával minél hatékonyabbá váljék az iskolán kívüli nevelési munka. Az elnök és az alelnök 12. § (1) A Tanács élén az elnök áll; vezeti a Tanács munkásságát és eljár a Tanács nevében és képviseletében. (2) Az elnök az előző (1) bekezdésben megállapított feladatköréből kifolyólag a Tanács irodájára támaszkodva: a) összehívja a Tanács teljes ülését, az elnöki Tanács üléseit és ezeken az üléseken elnököl; fontosabb elvi kérdések tárgyalása céljából és a mutatkozó szükséghez képest összehívatja ülésre bármelyik bizottságot vagy albizottságot, esetleg együttes ülésre több bizottságot és albizottságot is.