Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS

Budapest, 1946. július 15. JEGYZŐKÖNYV AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS SZAKMAI BIZOTTSÁGA MŰVÉSZETI ALBIZOTTSÁGÁNAK 1946. JÚLIUS 15-1 ÜLÉSÉRŐL Jelen vannak: Szabó Árpád, az OSZMT főtitkára, Szöllősy Dániel a VK Minisztérium VIII. üo. részéről, Apáthi Imre, Bortnyik Sándor, Both Béla, Fáy Aladár, Goda Gábor, Jemnitz Sándor, Major Tamás, Muharay Elemér, dr. Szabolcsi Bence, Zathureczky Ede az albizottság tagjai, Újfalussy Jó­zsef, a szakmai bizottság titkára. Kimentette magát: Dr. Andics Erzsébet, a szakmai bizottság elnöke. Nem jelent meg: Arany Sándor, Balázs Béla, Bernáth Aurél, Csaba Rezső, Gerevich Tibor, Hamza D. Ákos, dr. Gegesi Kiss Pál, dr. Koszterszitz József, dr. Kozma Lajos, Márffy Ödön, dr. Némethy Károly. Szabó Árpád főtitkár bejelenti, hogy a szakmai bizottság elnöke, dr. Andics Erzsébet nem jelenhe­tett meg, ezért helyette az ülést ő vezeti. Üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja. A jegyzőkönyv vezetésével Újfalussy József titkárt bízza meg. 1. Szabó Árpád javasolja, hogy az albizottság elnökének megválasztását a megjelentek csekély lét­száma miatt halassza el az albizottság legközelebbi ülésére. Akkor a megjelentek létszámára való tekintet nélkül megtörténhetik az elnökválasztás. Az albizottság a javaslatot elfogadja. 2. Szabó Árpád a munkaterv elkészítéséhez javaslatokat kér a jövő évi munkára vonatkozólag. Jemnitz Sándor zeneileg nagyon sok teendőt lát, elsősorban a vidéken zenekarok és kamaraegyütte­sek szervezését. Újfalussy József megjegyzi, hogy a vidéki zenei élet újjászervezéséhez erős szükség van a zeneiskola­politika egészségesebb megszervezésére is. Bortnyik Sándor szerint ez a kérdés a Köznevelési Tanács hatáskörébe tartozik. Újfalussy József azonban azzal indokolja véleményét, hogy a vidéken a zenei élet irányítói iskolán kívüli viszonylatban is elsősorban a zeneiskolák. Fáy Aladár véleménye az, hogy nem a központ, Budapest zenei kultúráját kell szétsugározni, hanem az önművelés elősegítése a fontos. Tehetségkutató munkát javasol minden művészet terén olyan mó­don, hogy a felfedezett tehetségek helyben maradva kapják meg a művelődésükhöz szükséges segít­séget. Szabolcsi Bence úgy tudja, lesznek zeneiskolák, amelyek máris tervbe vették szabadiskolák szervezé­sét. Jemnitz Sándor Fáy Aladár tehetségkutató javaslatát utazó bizottságok útján véli megvalósítható­nak. Fáy Aladár szerint az úgynevezett tárgyi művészetekben nagyon kívánatos a múzeumok anyagának decentralizálása és bővítése. A vidéki kastélyok igénybevétele lehetővé teszi kis vidéki múzeumcent­rumok kialakítását. Jemnitz Sándor: a vidéki múzeumok mondjanak le a panoptikusjellegről. Bortnyik Sándor saját tapasztalatai alapján megállapítja, hogy a vidék művészeti téren a legnagyobb sötétségben tapogatózik, különösen a zene és a színjátszás területén. A vidék el van árasztva giccsel. A kultúrigény fennáll, de a műízlés nagyon fejletlen. Nagy szükség van a műízlést nevelő kézikönyvekre. Szabó Árpád repertoárt kíván összeállíttatni és minta előadás-sorozatokat sokszorosítva a vidéki szervek kezébe juttatni. Bortnyik Sándor legjobbnak látná, hogyha a műízlés fejlesztéséhez a használati tárgyak helyes elkészítésén keresztül juttatnák el a parasztsághoz. Különösen a parasztbútorok tekintetében lát sok beavatkozásra okot: a mai falusi bútorzat többnyire a városon már régóta levitézlett bútorfajtákból tevődik össze. Both Béla szintén nagy kultúrszomjúságot tapasztal, amit a vidék minden rendelkezésre álló esz­közzel igyekszik kielégíteni. így jöhetnek létre egy-két tangoharmonika vagy szájharmonika bázisán falusi zenekarok. A népdalkultúra tetejét az „Itt hagyom a falutokat" jelenti. Szabó Árpád az elhangzott felszólalások alapján megállapítja hogy a műízlést nevelő munka el­halaszthatatlanul szükséges és feltétlenül benne kell lennie a legközelebbi munkatervben. Major Tamás mindjárt kész javaslatokat terjeszt elő. 1. Műkedvelők számára útbaigazító kézi­könyv, és 2. műkedvelői könyvtárban összeválogatandó előadási anyag kiadását javasolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom