Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS

Bortnyik Sándor, Fáy Aladár és Jemnitz Sándor újra a falusi lakásépítő és -berendező ízlés nevelését hangsúlyozzák. Szabolcsi Bence azt ajánlja, plakátsorozattal is segítsük elő az ez irányú propagandát. A Szovjetunióban ilyen plakátok mutatják a bizonyos idő alatti haladást minden téren, egyik oldalon „így volt" felírással a régi állapotok, másik oldalon „így van most" felírással a mostanit mutatják be. Goda Gábor a művésznevelésben fontosnak tartaná a mesterségbeli tudnivalók alaposabb elsajátítatását a megfelelő (pl. szobrászoknál a kőfaragó) szakszervezetek segítségével. Kis kézikönyvek kiadását jónak látná ebben a szellemben. Szabó Árpád úgy gondolja, hogy ezen a téren elsősorban élőszóval kell hatnia az illetékeseknek. Jemnitz Sándor kiegészíti a tehetségkutatásra vonatkozó előbbi javaslatot. A tehetségvizsgáló bizottság ne csak őstehetségeket vegyen számba, hanem a már rendelkezésre álló erőket is: zenész-katasztert állítson fel. Segédkezzék a vidéki centrumok zenei életének helyes megszervezésében. Tehát a neve inkább tehetségmegszervező bizottság lehet. Szabó Árpád a Rádiónak a szabadművelődési munkába való nagyobb mértékű bevonását javasolja. Úgy látja, ezen a téren a Rádió is tanácsra szorul. Major Tamás látja a teendők végtelen sorát, csak azt kellene eldönteni, hogy mivel kezdődjék a munka. Színházi téren a műkedvelő kézikönyvet látja megfelelő kezdetnek. A kézikönyv feladata, hogy útbaigazítást adjon. Kövesse egy antológia, vázlatos szín padtervekkel, egyszerű ruhatervekkel. Rendezési utasítások is szükségesek. Úgy gondolja, hogy füzetenként legcélszerűbb kibocsátani. Ezzel együtt természetesen a vidékjárást is gondozni kell. Apáthi Imre, összegezve a feladatokat, zenei téren legelső lépésnek tartja, hogy a helyi tanácsok nyomozzák ki, hol, kik, mit, hányan tudnak muzsikálni. Csak az így elkészült kulturális leltár alapján indulhat el a munka. A műkedvelő könyvecskéhez az antológia előtt legelőször lista melléklendő, hogy a tanács mit tart műkedvelő előadásra alkalmasnak. Később színházi kiadóvállalat is alakulhat, amely a megfelelő anyagot kiadja és tárolja. Szabó Árpád tájékoztatásul megjegyzi, hogy mindezeknek a munkáknak az elvégzésére majd az elnöki tanács kiosztja a megbízásokat. Az anyag összeválogatására alakítandó bizottságban jelen kell lenni az irodalmi albizottság tagjainak is. Muharay Elemér gyakorlati szempontból szól hozzá az eddigi javaslatokhoz. A lakásépítési és -berendezési javaslatokban abból kell kiindulni, hogy kényelmes lehet az, ami a városi embernek kényelmetlen. Őneki a legnagyobb gondot az a körülmény okozza, hogy az ország szellemi élete teljességgel szervezetlen. 400 év rombolását kell minél rövidebb idő alatt helyrehozni, ezt pedig csak szervezett munkával lehetséges. A munkás és a paraszt még mindig csak esetlegesen kerül a kultúrával kapcsolatba. Ezeket az esetlegességeket kell szervezett kapcsolattal pótolni. A faluban igen jól megvalósítható önképzőköri formát kell kialakítani. Ne várjuk a falutól, hogy minden művészetágra külön szaktehetsége legyen. Azt tapasztaljuk, hogy minden téren ugyanazok az emberek a kezdeményezők. Ezek számára szükséges egy olyan kézikönyvsorozat, amely lépésről lépésre visz előbbre. Ennek azután a közösség minden tagjához el kell jutnia. Szabó Árpád az éneklés fontosságát emeli ki. Muharay Elemér szerint ez is beletartozik az egészbe, a legfontosabb, ismétli, a szerves kapcsolatok kiépítése. Goda Gábor erre a Rádiót tartja alkalmasnak. Az a javaslata, hogy küldöttség kérje meg a Rádiót, legyen segítségünkre ebben a munkában. Fáy Aladár szerint napi népdalóra lenne szükséges. Szöllősy Dániel úgy tudja, hogy a Rádió külön falurádiót kíván létesíteni. Ezt kell a tanácsnak minél előbb saját céljai szolgálatába állítani. Szabó Árpád azt javasolja, mondja ki az albizottság rádió-munkaközösség létesítésének szükségességét. Ebbe más albizottságokból is delegáljanak tagokat. A Rádió műsorából napi egy órát kell kitöltenünk műsorral. Muharay Elemér megelégednék napi félórával, de ehhez ragaszkodni kell. A tanács a fizetéshez létesítsen alapot, mert a Rádió nem fizet. Fontos, hogy a félóra minden nap ugyanabban az időben legyen. A falurádió gondolatát lélektanilag elhibázottnak látta, a falusi ember megalázónak érzi magára, hogy neki külön műsort adnak. Major Tamás a füzetek sorozatában kritikai füzet kiadását is jónak látja. Milyen szempontok szerint kell látni, hallani. Filmkalauz ilyen szellemben nagyon szükséges. Muharay Elemér ugyanilyen módon a slágereket is le tudná leplezni. Fáy Aladár szerint mindez együttesen egy szerény folyóirat feladata volna.