Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS

2. Szabó Árpád főtitkár felolvassa az elnöki tanács első, május hó 3-i ülésének jkv.-ét. Antal Jánosné, mint a jkv. hitelesítésére felkért tanácstag megjegyzi, hogy az ülés tárgysorozatának első pontját a tárgyalás végén nem határozat zárta le a szakmai bizottság albizottságainak kérdésében. Emlékezete szerint az elnöki tanács csak azt határozta el, hogy a felmerült két javaslatot a szakmai bizottság elé terjeszti, anélkül, hogy határozna a felosztást illetőleg. Kéri a jkv. 1. pontja határozati bekezdésének következő módosítását: „Az elnöki tanács a fent említett javaslatokat a szakmai bizottsághoz terjeszti át, azzal a megjegyzéssel, hogy az albizottságok beosztási kérdésében a döntést magának tartja fenn." Az elnöki tanács a módosításhoz hozzájárul és a jegyzőkönyvet ilyenképpen módosított alakjában hitelesnek nyilvánítja. 3. Újfalussy József előadja, hogy a szakmai bizottság május 17-i ülésén foglalkozott az elnöki tanács javaslatával az albizottságokra osztás kérdésében. Felolvassa a bizottsági ülés jkv.-ének idevonatkozó pontját. Lukács Sándor nem hiszi, hogy az egyházak kívánnák, hogy a Tanács albizottsága kívánna irányt szabni kulturális tevékenységüknek. Ezért feleslegesnek tartja külön vallási albizottság létesítését. Sík Sándor szerint sem a vallás, sem az egyház nem szakma. Mi lehet tehát az egyházi férfiak szerepe a Tanácsban? Egyrészt a Tanácsot is érdekli az egyházak kultúrmunkája, másrészt az egyházakat érdekli, hogy mi történik politikai és pedagógiai szempontból az egyházban. Ezért éppen az a kívánatos, hogy az egyházak képviselői ott legyenek minden szakbizottságban. Egyetlen értelmét látná külön vallási bizottságnak, azt, hogy ott a különböző egyházak emberei találkoznának. Karácsony Sándor maga sem helyesli külön vallási bizottság felállítását. De mert ilyen értelmű indítvány történt, azt tárgyalni kellett, s csak az elnöki tanács szavazhatja le ezt az indítványt. Andics Erzsébet megállapítja, hogy már a legutóbbi elnöki tanács az albizottságok minél konkrétabb összeállítását határozta el, hogy minél inkább munkaképesek legyenek. Karácsony Sándor megismétli indítványát, hogy a tudományos albizottságba munkaközösségekként hívjuk meg a tagokat, illetve hívjunk meg mindenkit, de ne tartsuk mulasztásnak, ha az nem jön el, aki az ügyrendből látja, hogy nem az ő szakmájának kérdéseiről van szó. Lengyel Sándor megállapítja, hogy az elhangzott indítványok és hozzászólások alapján az albizottságok felosztása a következő volna: irodalom, művészet, tudomány, egészségügy, mezőgazdaság és szervezet. Szőllősy Dániel hangsúlyozza, hogy az ügyrendet előkészítő bizottság úgy határozott, hogy inkább több albizottságot vesz számba, mint hogy kevés számú albizottságot kelljen megint elaprózni munkaközösségekre. Ha az elnöki tanács mégis olyan határozatot hoz, amely feltételez ilyen munkaközösségeket, új javaslatot kell készíteni az ügyrendre vonatkozólag. Az elnöki tanács határozatilag kimondja, hogy a szakmai bizottság a következő albizottságokra oszlik: irodalom, művészet, tudomány, egészségügy, mezőgazdaság és szervezet. 4. Lengyel Sándor ismerteti az ügyrendi szabályzatra vonatkozó javaslatot. Újfalussy József bejelenti, hogy a szakmai bizottság is foglalkozott az ügyrendi javaslatnak a szakmai bizottságra vonatkozó részével. Gombos Ferenc azt kérdi, szükséges-e a bizottságok határozatképességét a megjelentek számához kötni? Hiszen a bizottságok nem döntenek semmilyen kérdésben. Ez a megkötés viszont lehetetlenné teszi, hogy sürgős kérdésekben tanácsot adjon vagy véleményt, javaslatot adjon a bizottság. Szőllősy Dániel rámutat arra, hogy időnként választanak a Bizottságok. Ezért szükséges a jelenlevők bizonyos számához kötni a határozatképességet. Ez nem zárja ki, hogy kevesebb tag megjelenése esetén is tanácskozásképes legyen a bizottság, azaz véleményét nyilvánítsa. 5. Szabó Árpád ismerteti Veszprém vm. feliratát a szabad művelődés szempontjából értékes művelődési alkalmak rendezésének rendőrhatósági megkönnyítése ügyében. Barczán Endre ismerteti az ügyosztálynak erre vonatkozó átiratát és a belügyminisztérium válaszát. Az elnöki tanács a bejelentést tudomásul veszi. Barczán Endre ismerteti Veszprém vm. Tanácsának feliratát az iskolán kívüli ifjúság szervezkedési és művelési gondozása ügyében. Kende István szerint az ifjúsági szervezkedésnek megvannak a maguk külön szervei. A Tanács nem illetékes ebben a kérdésben. Sík Sándor bejelenti, hogy ugyanezen a véleményen van. Gombos Ferenc szerint a Tanács megteheti, hogy felhívja a figyelmet az egységes szervezkedés lehetőségére. Kende István helyeselné a Tanács ilyen értelmű lépését.