Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

hogy a rendelet szellemét betartsák. A rendelet megváltoztatására tehát véleményem szerint szükség nincsen, de a megváltoztatása egyébként sem az én hatáskörömbe tartozik, miután az nem az én rendeletem, hanem a miniszterelnök által kibocsátott kormányrendelet. Dr. Szőllősy s. k. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. I-l-i-24 618-1946. („K. III. 22. Katona") 12 Gyula, 1946. február 2. CSOMA GYULA ÁLLAMI POLGÁRI ISKOLAI IGAZGATÓ JAVASLATA A SZABADMŰVELŐDÉSI MUNKA MEGSZERVEZÉSÉRE A művelődés a társadalomban éppen olyan természetes életfunkció, mint az élő szervezetben a gondolkodás. A szabad művelődés tehát a demokratikus társadalom öntevékeny feladata! Az állam a szabadművelődési szerveinek a szerepe csupán: kezdeményezés, támogatás, elősegítés, irányítás, az összhang biztosítása, rendszerteremtés, számbavétel és nyilvántartás. A tényleges művelődés azonban: társadalmi munka. Minél szélesebben hömpölyög s minél elevenebb sodrású: annál termékenyítőbb a nemzet szempontjából. így kell felfognunk! Társadalmi feladatként! Mert ha túlteng az állami vonal: lesz ismét papír, paragrafus, járószalag és kirakateredmény, de elsenyved a „megáradás", a nép szabad művelődésének öntevékeny megáradása. Márpedig mindenben - a nemzet minden életfunkciójában - öntevékenységre kell reánevelnünk ezt a saját lábán járástól oly sok időn át elszoktatott nemzetet! Mert van bennünk kezdeményezés és van bennünk szervező erő is, csak: - fel kell ébreszteni, szabaddá kell tenni s a farizeus papír és szent paragrafus eddigi hatalmi polcára az életet kell emelnünk. Gyakorlati kipróbálás után felvázolom az alábbiakban az öntevékeny szabad művelődés megszervezését városi viszonylatban. I. ALAPVETÉS 1. Jogforrás és erkölcsi alap. Jogforrás: a Nemzeti Kormány (Minisztérium) részéről kiadott és kiadandó e tárgyú rendeletek s az Alkotmányozó Nemzetgyűlés által megalkotandó szabad művelődési (iskolán kívüli, szabadnevelési) törvény. (Állami vonal!) Erkölcsi alap: népünk iránti kötelességérzetünk, hogy a művelődés bennünk lobogó olthatatlan lángját népünkben is felgyújtsuk, művelődési ösztönét felszabadítsuk és kiteljesedéshez juttassuk, s önművelődésünk továbbfejlesztésével és egyéni műveltségünk szétsugárzásával népünk műveltségbeli felemelését szolgáljuk. (Társadalmi vonal! Kezdeményezésre hivatott szervek: a Nemzeti Bizottság, a város szabad művelődésének ügyvezetője, vagy a megalakult városi Szabad Művelődési Tanács.) 2. Fogalmi kritika. Tisztázzuk mindenekelőtt a szabad művelődés fogalmát! Minden forradalmi átalakulás felülbírálja és átértékeli az átalakulás által érintett fogalmakat. Elveti a múltból azt, ami idejétmúlt, amit a forradalmi erkölcsi érzék erkölcstelennek, igazságtalannak érez, ami gátolja a felszabadult alkotóösztön szabad kibontakozását. Megteremti az átalakulás lényegével összhangban álló új vagy átértékelt fogalmakat és kifejezéseket. Az 1945-ös magyar forradalmi átalakulás egyenes folytatása az 1848-as és az 1918-as magyar forradalomnak, szélességében, mélységében és kihatásaiban pedig csak a Géza korában kezdett és Szt. István kezével véghezvitt ezer év előtti forradalmi átalakulásunkkal hasonlítható össze. Ezer éven keresztül úgyszólván csak forrongásaink, forradalmi kísérleteink, lázadásaink s elvetélt vagy vérbe fojtott forradalmaink voltak. Az 1945-tel megindult átalakulásunk Szt. István óta az első olyan forradalmi folyamat, amelyet a külső hatalmi tényezők nem elnyomni, hanem elősegíteni törekednek, s amelynek belső feszítő ereje - egy letargikus, álomba - bódult vagy szélmalomharccal agonizáló: tehát kihalásra ítélt rétegtől eltekintve - a dolgozók életakaratából árad, tehát biztosítja az átalakulás döntő erejű kiteljesedését. Az ilyen teljes értékű forradalmi folyamat minden eddiginél mélyebben és szélesebben törekszik elvégezni az átértékelés és a fogalmak tisztázásának munkáját, a forradalmi átalakulás valamennyi síkján: tehát a nevelés, oktatás, művelődés területén is.