Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE
illetve tényezők, amelyeket az 1. sz. táblázatban felsoroltam. Az ilyen megalapozottsággal elindított munka, amelyben a puszta érdeklődésen túl serkentő hatású egy-egy ilyen munkaközösség élete, belső verseny, haladási vágy (könyvtárhálózat kiépítése stb.) többé meg nem állítható, mert önmagát tápláló munkafolyamattá válik. A munkaközösség akkor lesz fejlődőképes, ha megadjuk neki a felfrissítés vagy a felfrissülés lehetőségét. Ezért kívánatos, hogy a munkaközösségi tagozatokhoz hasonló tárgykörű és ügyrendű önképzőkörök működjenek a szabadiskolákon (népfőiskolákon), középfokú gazdasági iskolákban, gazdaképző iskolákban, hogy az ott végzettek otthonukba visszatérve egyéni hajlamaik szerint könnyebben belekapcsolódhassanak a helybeli munkaközösség megfelelő tagozatának munkájába, s azt eredményesebbé tehessék, önkéntes kapcsolódás és természetes kiválasztódás alapján. Ugyanígy szükséges a tanítóképzőkben is foglalkozni ezzel a kérdéssel. A felnőttekkel való foglalkozás ismeretkörén belül ismertetni lehet a munkaközösség szervezetét, módszerét, ügyrendjét, hogy a fiatal tanító munkahelyére érkezéskor már világosan és tisztán lássa az utakat, és kellő felkészültséggel kezdje meg az iskolán kívüli nagy fontosságú nevelőmunkáját. A munkaközösség megszervezésének nélkülözhetetlen elindító eszköze a „családi könyvtár", amelynek rendszere és felépítése kitűnik az 1. sz. táblázatból. A helyi ügyvezető különböző szempontok figyelembevételével megállapítja, a körzetében kik azok, akik a helyi munkaközösség megszervezésében és munkájában hasznos segítőtársai lehetnek. Ezek családjának erőteljesebb propagandát fejt ki a könyvsorozatok előfizetése érdekében, amikor a bemutató kötet megjelenik. így biztosítja, hogy azokhoz az egyénekhez, akiket leendő munkatársaiul szemelt ki, a családi könyvtár alapkötetei 1948. március 15-én feltétlenül eljussanak. A „családi könyvtár" tehát elindítója lesz a munkaközösségi szervezetnek, s az így nemcsak az ismereteket rögzíti, nemcsak az önművelésre, az olvasás szeretetére és a könyv megbecsülésére nevel, nemcsak a tudást viszi el sok magyar család otthonába, hanem kiindulópontja lesz a szabadművelődési munkaközösségek megalkotásának és anyagot szolgáltat a belső megbeszélésekhez, az önképzéshez. A „családi könyvtár" a kultúrtényezők egész sorozatának lesz kiépítője, s ez teszi indokolttá feltétlen megvalósítását. Az 1. sz. táblázatban felsorolt többi kultúrtényező (kiállítás, tanulmányút) a munkaközösség munkáját egészíti ki, illetve eredményét teszi teljessé. Ezeknek megvalósítása nem zavarja a centenárium ünnepségeit, mert hiszen míg azok külsőleg képviselik a nemzet ünneplő lelkét, ezek a kultúra tényezői lesznek. Ünneplésünk akkor lesz teljes és értékes, ha az emlékévben indítjuk útjára azt a kulturális folyamatot. A reformkorszak nagy egyéniségeinek példaadó munkássága lebeg szemünk előtt mikor sorra bekapcsoljuk a kultúra tényezőit a nemzeti művelődés folyamatába. Fentiek megvalósítása hitem szerint a magyar demokrácia diadala lesz. Tóth Rezső pü. számv. tanácsos, Pest vm. Szabad Művelődési Tanács tagja Másolat. - UMKL XIX. I-l-i-108 916-1947. A levélben említett mellékletek (táblázatok) az ügyiratban megtalálhatók. Ezeket azonban terjedelmi okok miatt nem tudjuk közölni. 2S1/B Budapest, 1946. április n. n. TÓTH REZSŐNEK, A PEST MEGYEI SZABADMŰVELŐDÉSI TANÁCS TAGJÁNAK JAVASLATA A SZABADMŰVELŐDÉSI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ÜGYRENDJÉRE A reformkor nagyjainak példamutatásától, tetteitől és tettekkel felérő tanításaitól áthatva, azok szellemében egyöntetű és tervszerű munkára van szükség, amely a nemzet egészét hivatott valamennyi kultúrtényező bekapcsolásával és minden lehetőség kihasználásával a műveltség minél magasabb fokára emelni. Ez a munkafolyamat 1848 centenáriumára való előkészületből indul majd ki, s egyik leglényegesebb alaptényezője lesz a szabadművelődési munkaközösségek helyi megszervezésének.
