Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 V. SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK, EGYESÜLETEK, SZERVEZETEK MŰKEDVELŐ TEVÉKENYSÉGE

si tevékenységekkel kapcsolatos levelezéseket is „adolással" kezeljük. Vidéki szerveinkkel ily módon folytatott hivatalos levelezések száma 196. Kiadtunk január hó folyamán a VKM rendelete közlésére és az önképzőkörök foglalkoztatására a 61/1946. számú körlevelünket. Tóth Gábor, hivatalunkhoz beosztott népm. titkár a 12 580/1946. VI. 1. sz. rendelet alapján teljes jogkörrel helyettesít külszolgálatban. Ezen kívül a beküldött munkaterveket felülbírálja, jóváhagyja, és velük kapcsolatban a helyi ügyvezetőkkel a levelezést ellátja. A betegszabadságon lévő Rónai Tiborné Kováts Ilona főfoglalkozású tiszteletdíjast Takács Erzsé­bet berendelt áll. tanítónő helyettesíti. Iktatást, házi pénztárt és a központi könyvtárt végzi, ill. kezeli. Ezen kívül az ügydarabok gépi másolását is ő végzi. A múlttal szemben legnagyobb visszaesés mutatkozik az iskolán kívüli nőnevelés terén. Ennek rész­beni oka az, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének vidéki szervei politikai okok miatt kiépülni nem tudnak; önálló alapszabállyal működő leányegyesületeink működését beszüntették, de fő oka az, hogy hivatalunknál nincs rendszeresítve a nőnevelést szervezni hivatott női munkaerő. Olvashatatlan aláírás s. k. népm. vezető. Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-23 532-1946. Az osztály a népművelési vezetőt a munkajelentéssel kapcsolatosan az alábbiakról értesítette: „F. évi január havi beszámoló jelentését azzal a megjegyzéssel veszem tudomásul, hogy amennyiben a telepes községek tanítósá­gának magatartásával kapcsolatban hivatalos eljárás megindítását tartja szükségesnek, úgy felterjesztésében konkrét adatokat közöljön. Kívánatosnak tartom azonban, hogy idevonatkozó tapasztalatairól - még felterjesz­tésének megtétele előtt - a főispán úrnak is tegyen jelentést. Budapest, 1946. február 17. Szathmáry s. k. K. Gombos s. k. 11/21." 173 Budapest, 1946. április 2. HETÉNYI REZSŐNEK, A NÉPMŰVELŐK TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGA TAGJÁNAK JAVASLATA FALUNAPOK RENDEZÉSÉRE Indítványozom, hogy a magyar falvak minden év május vagy június hónapjában meghatározott na­pon egyénenként, vagy négy-ötös csoportonként, ez utóbbi esetben felváltva, évenként más-más he­lyen gazdasági és kulturális téren elért eredményeik bemutatására ünnepet, ún. falunapot rendezzenek. A falunap célja egyrészt a magyar nép tehetségének, szorgalmának, fejlődésének, évenkénti haladá­sának szemléltetése, másrészt ősi kultúrájának, hagyományainak, zenéjének, költészetének, játékai­nak, népviseletének, népszokásainak és népművészetének felkutatása. Mindez egy nemes verseny keretében történjék, amelynek győztes községei és egyedei az eredményt évente a táji vagy megyei falunapokon mutatnák be. Ez a nap lenne a magyar falvak legnagyobb ün­nepe, az önbecsülés, a föld, a táj és hazaszeretet büszke kifejezője, az elpusztíthatatlan ősi kultúra, népi erő és magyar tehetség bizonyságtétele. A falunapon a község vagy az érdekelt községek bemutatnák: hatalmas falitáblázaton az előző év születési, halálozási, egészségügyi statisztikai adatait, külön megjelölve, hogy az javulást vagy rosz­szabbodást mutat-e ki. Külön táblázaton az állattenyésztési és mezőgazdasági termelési statisztikai adatok. Közzétennék a különféle szövetkezetek előző évi mérlegét, a község költségvetését, különös tekintettel annak fejlődésére. Bemutatásra kerülnének az iskolák eredményei is a szabad művelődés és népfőiskolák eredményeivel együtt. Délelőtt az istentiszteletek után udvarverseny, kertverseny, gyer­mektisztasági verseny bemutatója, azon kívül háziipari és néprajzi kiállítás megtekintése. Idővel ugyan­ez alkalommal kell megrendezni a falusi könyvnapokat is, ahol sátrakban elárusításra kerülnének minden év legjobb irodalmi, történelmi, néprajzi, népismereti, nemzetgazdaságtani, mezőgazdaság­tani, szociológiai munkái, a szépírók és költők műveivel együtt. Délután kerülne sor a népi bemutató­ra, amelyen régi népviseletben felelevenítenék a régi népszokásokat, népi játékokat, hagyományokat, táncokat, zenét, és amelyen kihirdetnék a falunap versenyeredményét is. A falunapokat mindenütt táncmulatság zárná be. A húszas évek elején megdöbbenve láttam, hogy a magyar falvak kezdik elhagyni régi hagyo­mányaikat, szokásaikat, viseletüket, és mindinkább a városi'nem magyar kultúra hatása alá kerül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom