Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 V. SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK, EGYESÜLETEK, SZERVEZETEK MŰKEDVELŐ TEVÉKENYSÉGE

nek. Ugyancsak féltve láttam, hogy egy-egy község és táj népviseleti csoportját különböző táncokra betanítva, ún. „gyöngyösbokrétába" szervezve kiállítási és színpadi attrakcióként idegenforgalmi propagandaeszköznek használják fel, és teremtenek egy falusi primadonnakultuszt. Féltettem a népi értékek pusztulását, a magyar hagyományok és szokások kiveszését és a húszas évek közepén elhatároztam, hogy mindent el fogok hatáskörömben követni a magyar falu, a magyar élet létforrása gazdasági és kulturális felemelése és ugyanakkor a népi hagyományok és szokásokátmentése érdekében. így rendeztem meg a húszas évek végén az ország első falunapját Diósjenőn, majd 1933-tól kezdve évente a nógrádi járás minden községében. Az eredmény meglepő jó volt. A nép boldogan várta évről évre a falunapot. A járás községei újra megteltek a régi szép viselettel. Mikor Bars-Hont vármegyék vezetését vettem át, az ottani népnél a magyar lélek, tehetség és ősi kultúra egész kincsesbányájára találtam úgy, hogy a falunapok második évében már meg tudtam rendezni az etnográfiai szempontból értékes honti-barsi napokat és az ipolysági néprajzi kiállítást dr. Domanovszky Géza, és dr. Mangha János segítségével. Ezeket a napokat Ortutay Gyula jóvoltából a magyar filmiroda, ill. Rádió is közvetítette. A falunapok nemcsak a nép önbizalmát, önbecsülését és hitét emelték, de egész magatartását megváltoztatták. Azok a községek, ahol az első faiunapra alig tudtak 3-4 nőt és férfit népviseletbe öltöztetni, a következő évben már 30-40 népviseletbe öltözött párt vonultattak fel, nem is említve azt, hogy igen sok veszendőbe menő népszokást 70-80 éves öregek tanítottak be a fiataloknak. A gazdasági verseny ugyancsak nagyszerű eredményt mutatott fel. Volt fiatal gazda, akinek 10 hold földje 30 000 P-t jövedelmezett. Az első évben nem vettem szigorúan az etnográfiai szempontokat, nehogy a szereplőket elkedvetlenítsem, de útmutatásként előírtam a helyi népi szokások és viselet betartását, viszont a járási bemutatónál és a következő évben már szigorúan ragaszkodtam a helyi és táji néprajzi szokásokhoz. Azért javaslom, hogy a falunapok ezen része a néprajzi szakosztály irányítása és ellenőrzése alá kerüljön, magát a napot a th. szabadművelődési felügyelők felügyelete mellett a helyi szabadműv. ügyvezető, falutitkár, szövetkezeti szakértő, községi jegyző, községi orvos s a felkért tagokból alakult munkaközösség intézze. Kedvező hatása volt még a falunapoknak a falvak egymástól való eízárkózottságának feloldása, miután a falunapokat hat egymás utáni vasár- és ünnepnapon tartottam, a községek egymást meglátogatták, ami nemcsak egymástól való tanulást, de kölcsönös megismerés alapján nemes versenyt is eredményezett. Meg vagyok győződve arról a honti és barsi tapasztalatok alapján, hogy a tiszta magyar demokrácia épületének egyik legerősebb pillére a magyar falunapok lesznek, amelyeken megtanulja, megérzi a nép, hogy ez az ország minden szépségével, boldogulásai lehetőségével és gazdasági eredményeivel az övé, és olyan lesz, amilyenné ő építi. így második énjévé, életformájává válik a demokrácia, ha a politikai érvényesülés mellé megadjuk az egyetemes gazdasági és kulturális fejlődés módját is. Hetényi Rezső s. k. Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-52 048-1946. A javaslatot a Népművelök Tudományos Társaságának ügyvezető elnöke azzal küldte meg a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hogy a társaság f. évi április 11-én tartott közgyűlése egyhangúan magáévá tette Hetényi Rezső javaslatát, s kérték, hogy a szabadművelődési felügyelők figyelmét hívják fel a falunapok megrendezésére. 174 Budapest, 1946. május 7. MINISZTERI RENDELET FALUNAPOK RENDEZÉSÉRŐL A magyar népi hagyományoknak, zenének, költészetnek, játékoknak, népviseletnek, népszokásoknak, a különböző népművészeti ágaknak ápolása, továbbá a magyar nép tehetségének, szorgalmának nyomán fakadó haladás felmutatása érdekében elrendelem az évenként tartandó falunapok rendezését. Az eddig szerzett tapasztalatok szerint legcélszerűbb, ha több egymáshoz közel fekvő község közösen rendezi a falunapot, amelynek keretében az érdekelt községek bemutatják szemléltető falitáblákon az előző év születési, halálozási, egészségügyi statisztikai adatait, feltüntetve a javulást vagy roszszabbodást, további táblázatokon az állattenyésztési és mezőgazdasági termelésre vonatkozó statisztikai adatokat, a szövetkezetek évi mérlegét, az iskolák és a szabadművelődési munka eredményeit stb. A cél: bemutatni a községek helyzetét, életét, kulturális, gazdasági, szociális stb. törekvéseit, a fejlődés, haladás eredményeit vagy az elmaradás okait. A falunap egy vasárnapi napon, az istentisz-