Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 V. SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK, EGYESÜLETEK, SZERVEZETEK MŰKEDVELŐ TEVÉKENYSÉGE

Ezen tevékenységek még folynak, csupán Bár községben zárult be egy 52 órás nőnevelési tanfolyam, igen gazdag eredménnyel. A tanfolyamon elvégzett anyagából mintagyűjteményt küldtek be. A VKM úr 70 235/1945. VI. a. sz. rendeletére a Földművelésügyi Minisztérium gazdasági tanfolyamainak közműveltségi előadás-sorozattal való kiegészítése végett Beremend, Hegyszentmárton, Adorjás, Máriagyűd és Kisharsány községek helyi tanácsainak ügyvezetőjével tárgyalást folytattunk azért, hogy az ott megnyíló téli gazdasági tanfolyamok működésébe kapcsolódjunk bele. Részükre a 32 órás tananyagbeosztást és a kidolgozott tananyagot megküldöttük. Hegyszentmártonban a meghirdetett téli gazdasági tanfolyamot a helyi körülmények miatt (közbiztonság hiánya) nem lehetett megindítani, ebben a községben a lelkes ügyvezető külön tanfolyamot szervezett társadalomtudományi, világszemléleti és gazdasági tárgykörből. A fenti VKM rendeletének szellemében összeállított előadás-sorozatot több helyre eljuttattuk, különösen a bányavidék és iparosság által lakott népművelési körzetek vezetőihez. A mintegy 72 telepes községben a megkívánható szabadművelődési tevékenységnek súlyos akadályai vannak. A helyi vezetők jószándékú törekvései legtöbb esetben azért nem járnak eredménnyel, mert a ki- és betelepülések még tartanak. Súlyosabb és mélyebb akadálya azonban a telepes népművelés kezdeti megindulásának az, hogy nincsenek demokratikus szellemtől átitatott, hivatásszerettől megérintett lelkű szellemi vezetők ott, ahol erre legnagyobb szükség lenne: a telepes községekben. A régi, megmaradt sváb lakossággal huzamosabb idő óta együtt élő „sorstárs" néptanítói gárda, mondjuk ki nyíltan, legtöbb helyen a svábság soraiból került ki, valahogyan mártíromságot érez és vállal a magyarságukat megtagadott svábokkal, ezért lelkiségénél fogva vagy társadalmi előítéletből sorsukkal közösséget érez, a telepesek hátrányára. Nem tud és talán nem is akar beleilleszkedni az új életformába, a telepes magyart idegen betolakodónak minősíti. Ezeken a helyeken csakis apostoli magyar lélekkel megerősített, meleg szívű, igaz magyar pedagógus végezhet olyan missziót, amely a régi lakosok és telepesek között nyugalmat, megértést és egymással szemben megbecsülést eredményez. A telepes községekben a politikai ellentétek is élesebbek, kirívóbbak, mert nemcsak világnézeti, hanem gazdasági érdekellentéteket állítanak egymással szembe az uszítók, holott azt kellene megértetniök, hogy a „vendéglátó" és az új gazda életcélkitűzései azonosak - a megértő összefogás, egymástól való tanulás közös érdek. A vármegye a telepes községekről még pontos statisztikát nem készített - bizonyára sok közöttük az analfabéta. Sajnos, ezek tanfolyamokba való tömörítése a jövő évi szabad nevelés keretében történhet csak meg. A folyó évben a legsürgősebb teendőink részükre a legszükségesebb gazdasági ismeretek nyújtása, az új életközösségbe való beilleszkedés, azt szorgalmazzuk a helyi tanácsok útján, remélhetőleg eredménnyel. A telepes községek mindegyikében a népművelési vezető személyes megjelenése elengedhetetlen. Sőt, kívánatos volna, hogy a telepes szabad művelés vezetésével önálló hatáskörrel egy népművelési titkár bízatna meg. Hivatalunk ebben a tárgyban már külön felterjesztéssel is élt, amiben Tóth Gábor beosztott népm. titkár megbízatását kérte a telepesek népművelésének önálló hatáskörű vezetésére. Kiszállások nem történtek oly mértékben, ahogy azt az átszervezés megkívánta volna. Ennek oka a közlekedés hosszú időn át való szünetelése, a megye lóállományának katasztrofális csökkenése, mert az előfogatot biztosítani emiatt nem tudják, ezen kívül a népművelési vezetőnek hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolt betegsége. Itt legyen szabad rámutatnom arra, hogy 4000 P-s napidíjból a kiszálló ellenőrző közeg élelmezését fedezni nem tudja, viszont, ha ellenőriz, ha még oly szíves is a felkínálás, az ellenőrzöttnek vendéglátását igénybe nem veheti. Más hivatalokkal, társadalmi szervekkel, intézményekkel a kapcsolatunk állandó. Különösen szoros kapcsolatot építettünk ki a vármegyei gazdasági felügyelőséggel és a népgondozó hivatallal. (Telepítést intézi.) A Batsányi János Irodalmi Társaság járási székhelyekre való kiszállását, ahol irodalmi estéket tartanak, hivatalunk készíti elő. A Dunántúli Tudományos Intézettel szintén együtt dolgozunk. Egyetlen társadalmi szervvel, a MADISZ-szal nem tudtunk még olyan mértékben együtt dolgozni, mint ahogy az kívánatos lenne, mert a vezetőség folytonosan változik és törvényhatóságunk területén szerveik csak papíron működnek, viszont annál élénkebb működést fejt ki a Független Ifjúság és a Szociáldemokrata Párt ifjúsági szervezete. A Munkás Kultúrszövetség műkedvelő csoportjának vidéki kiszállásait szintén hivatalunk készíti elő. A hivatal ügyforgalma. 1946. január hóban beiktatva 66, elintézve 63 ügydarab. A 3 elintézetlen ügydarab közbevetett intézkedéseket kíván, a kért jelentéseket még nem kaptuk meg, ezért a VKM-hez végleges jelentést nem tehettünk. A fenti ügyszámok az ügyforgalmat csak részben mutatják, mert iktatásunk körjegyzőségi rendszerű, azonkívül gyűjtőszámok alatt folytatunk levélváltásokat, a tanfolyamokkal és egyéb népművelé-