Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 IV. KEZDETI LÉPÉSEK AZ ANALFABETIZMUS FELSZÁMOLÁSÁÉRT

tása - hiszen mind az absztrakció, mind a jelrendszerrel való helyettesítés nehézségei a gyermeki fej­lődés sajátosságai. Elvetendő a globális módszer nem utolsó sorban azért is, mert bővebb felszerelést, a tanítótól több előkészületet kíván. 2. Tartalmi szempontból a jelenlegi könyv egyáltalán nem felel meg a követelményeknek. Néhány - igen kevés számú - felirat kivételével kizárólag irodalmi szemelvényeket ad. Ezek nehezek, mind stílusban, mind formailag (hexameteres vers, absztrakt Ady-sorok stb.). A mai élettől távoli, politika­mentes könyv. Sem ideológiai, sem didaktikai vonal nincs benne. Véletlenszerűen válogatott szemel­vényeket tanít. //. Javaslatunk az új tantervre és tankönyvre i. Módszer Az írás-olvasás elsajátítása három szakaszban történik. Az első szakaszban nyomtatott nagy betűket tanítunk. Az 1949-ben megjelenő 1. osztályos falusi könyv módszere szerint: egyszerű szóképekkel kezdünk, a megtanított betűt más színű, vagy más típusú nyomtatással emeljük ki pl. A-Á betűt tanítjuk, a szó: ARATÁS, az A és Á betűk pirossal vannak nyomva. A nagy betűs kezdésnek az az előnye, hogy az emberek többsége ezeket a betűket ismeri. Ha spon­tán módon nem is tudják őket leírni, a tapasztalás-töredékek könnyen tudatosíthatok. A szóképekből való kiindulás előnyei: 1. elkerüljük az értelmetlen szavakat; 2. támaszkodhatunk az ismert anyagra: feliratok, utcatáblák, táblák, plakátok, jelmondatok stb.; 3. a gyakorlás közben szóképek megjegyzésére is van alkalom; 4. gyors tempóban tudunk haladni, és rögtön részesíteni tud­juk a tanulókat az olvasás örömében, ami a későbbi, nehezebb munkára lendületfokozó hatással le­het. Ebben a szakaszban a súlypont az olvasáson van. Közben írják a nagy betűket, de inkább gyakorol­gatás, az íróeszközzel való megbarátkozás, mint rendszeres írástanulás céljából. A második szakaszban a nyomtatott kis betűket tanulják meg. A nagy betűk ismerete után ez elég könnyen megy. Egyidejűleg megkezdik a módszeres írástanulást. A kis betűknek ún. átmeneti formáját tanítjuk (egyedül az „a" betűnél van lényeges eltérés a nyom­dai alaktól.) Ez az átmeneti forma ugyanis hozzáépíthető az írás alapelemeinek elsajátításához (kör, vessző, hurok, vonal stb.). A gyerekeket is ezzel a módszerrel tanítják: néhány írásban begyakorolt alapformából vezetve le a kisbetűket. Ebben a szakaszban tehát az írás már jelentős szerepet kap. A harmadik szakaszban tanulják az írott betűket, mégpedig a nagy és kis betűket egyszerre. A be­tűk kötését, tehát a folyóírást egyidejűleg megtanítjuk. Ebben a szakaszban természetesen gyakran ismételjük a nyomtatott betűket is. Súlypont itt az írástanulás. Óraszám tekintetében a három szakasz a következőképpen tagolódik: I. szakasz: nyomtatott nagy betűk - súlypont: olvasástanulás 25 óra II. szakasz: nyomtatott kis betűk - módszeres írástanítás kezdete, kiinduló formák és kis betűk írása 20 óra III. szakasz: írott kis- és nagybetűk, betűkötés, súlypont: írás 55 óra 100 óra A tankönyv szerkezete, terjedelme ennek megfelelő. A számjegyek írását a második szakasztól kezdve gyakorolhatják. A tankönyvben ez helyet kap. II. Tartalom. Politizált tankönyvet kell csinálni, amely tartalmilag is kifejezi, hogy szocializmus felé haladó országban készült. Tehát mind az olvasmányoknak, mind a szóképeknek a népi demok­rácia intézményeit, célkitűzéseit kell ismertetnie. Kiindulásnál: nevek, feliratok, jelmondatok, plakát­szövegek, rövidítések stb. Az olvasmányok anyaga: a) olvasmányok a dolgozók nagy vezetőiről; b) népi demokratikus államunk és intézményeink ismertetése (pl. párt, hadsereg, nagy ünnepeink, közegészségügyi intézet, termelőszövetkezetek, műtrágyaelosztás, kultúrház, kollégiumok, MNDSZ stb.); c) munkafolyamatok ismertetése. Súlypont: szövetkezeti gazdálkodás, mezőgazdaság gépesítése. Olvasmányok: híd, vasút, gépállomás, traktor, kombájn, villamosítás, ötéves terv építkezései, pl. a mohácsi kombinát stb.; d) Szovjetunió és a baráti népi demokráciák. Valamennyi népi demokráciáról olvasmány. Megta­nulják ez országok fővárosát, vezetőik nevét és néhány adatot;

Next

/
Oldalképek
Tartalom