Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 IV. KEZDETI LÉPÉSEK AZ ANALFABETIZMUS FELSZÁMOLÁSÁÉRT

ej Szépirodalmi anyag: versek, próza. Kisebb számban a népköltészet, nagyobb számban haladó íróink és költőink művei. Illusztrációk: kevés rajzra van szükség. Az elején, a szóképekből kiinduló nagy betű tanulásánál néhány jelszerű, szkematikus ábra, a későbbiekben már igen kevés ábra. Néhány gép pontos rajza. Pl. arató-cséplőgép. A Szovjetunió és a baráti népi demokráciák térképe. Szerepelnie kell a könyvben a dolgozók nagy vezetői fényképeinek. A javaslat elfogadása esetén a Neveléstudományi Intézet tankönyv osztálya a VKM VII. főosztályával való megbeszélés alapján a tankönyvet elkészíti. Tisztázat, - UMKL XIX. M-i-256 989-1949. A tervezetet dr. Simonovits Istvánné, a tankönyvosztály vezetője terjesztette fel. 164/B Budapest, 1949. július 18. AZ ÜGYOSZTÁLY VÁLASZA AZ ORSZÁGOS NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZETNEK A TANKÖNYV- ÉS TANTERVTERVEZETRŐL A megküldött tankönyv- és tantervvázlat alapján felkérem a tankönyvosztályt, hogy az írástudatlanok tanfolyami oktatására alkalmas tankönyvet készítse el. A tankönyvszerkesztő munkaközösségbe a VII. főosztály részére dr. Temesi Alfréd és Vihar Béla előadókat küldöm ki. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. I-l-i-256 989-1949. Az ügyiratból az derül ki, hogy a tervezetet a társföosztályoknak véleményezés céljából nem küldték meg. 165 Budapest, 1949. szeptember 3. A MINISZTÉRIUM LEVELE A HONVÉDELMI MINISZTERNEK A HONVÉDEK RÉSZVÉTELÉRŐL AZ ANALFABÉTA-TANFOLYAMOKON Erdei László alhadnagy bajtársnak a minisztérium VII., szabadművelődési főosztályán folytatott tárgyalása alapján felszólítottam a megyei és város szabadművelődési felügyelőket, jelentsék, hogy azokban a helységekben, ahol analfabéták vannak a honvédek között, mikor rendeznek analfabétatanfolyamokat. A felügyelők jelentették, hogy a jelzett helységekben szeptemberben és októberben indulnak meg a tanfolyamok, s ezek pontos kezdetéről a helyi honvéd parancsnokságokat idejében értesítik. A legtöbb felügyelő ezzel kapcsolatban már érintkezésbe is lépett a helyi állomásparancsnokságok nevelőtisztjével. A honvédségnél az analfabéták száma igen csekély és írás-olvasásra való megtanításuk így nem központi, hanem helyi kérdés. Ezért javaslom miniszter úrnak, szíveskedjék kiadni egy olyan rendeletet, hogy a helyi honvédalakulatok felelősei forduljanak közvetlenül a megyeszékhelyeken lévő szabadművelődési felügyelőkhöz (községekben a szabadművelődési ügyvezetőkhöz), akik gondoskodnak arról, hogy a rendezendő analfabéta-tanfolyamok keretében minden honvéd analfabéta elsajátítsa az írás-olvasást. Erre az intézkedésre azért is szükség volna, mert az áthelyezésekkel és bevonulásokkal az eddigi nyilvántartási adatok változhatnak. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. I-l-i-258 486-1949. („K. IX. 3. Nagy") A honvédelmi miniszter közlése szerint „Esztergomban 2, Komáromban 2, Kiskunhalason 1, Örkénytáborban 2, Szekszárdon 1, Orosházán 6, Nagykanizsán 4, Zalaegerszegen 4, Várpalotán 1, Bőszénfán 2, Csornán 4 az analfabéta honvédek száma.'

1

''