Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

8 helységet kivéve mindenütt van népkönyvtárunk, melyeket 1945 óta létesítettünk, vagyis van 138 népkönyvtárunk, ezenkívül 24 vándorkönyvtárunk, 1200 kötettel, 31 könyvtárunk az Orsz. Népkönyvt. Szerv. Bizottság ajándéka. 2604 kötettel és 96 ügyvezetői könyvtár 754 kötettel. Kimondottan könyvtárhelyiségünk a kultúrházak felépítéséig egyetlen egy sincs. Ez a legszomorúbb kép. A 328 közkönyvtárunk közül csak 27 rendelkezik megfelelő szekrénnyel, a többi magánosok által felajánlott szekrényben, ládában van elhelyezve, de sok esetben a könyvtáros lakásán nem a legmegfelelőbb helyen van. Ebben az irányban már megindítottam a rendszeres megoldást, éspedig tekintettel arra, hogy a közkönyvtárak mind valamelyik demokratikus tömegszerv tulajdona, a különböző közkönyvtárakat egyesítjük, s így minden faluban csak egy közkönyvtár lesz. A másik fontos megoldandó feladat, hogy minden helységben külön könyvtárszobát létesítsünk, vagy a most épülő kultúrházban, vagy külön bérelt helyiségben, így aztán rendszeres könyvtárnapokat vezetünk be, s ezt a helyiséget olvasóteremül is felhasználjuk, hol a napilapokat és legszükségesebb folyóiratokat is megtalálják az érdeklődők. Szépirodalmi mű van kevés, pedig ez után nagy az érdeklődés. A társadalom legtöbb helyen már komoly áldozatot hozott a könyvtárgyarapítás érdekében, de az áldozatkészségen kívül intézményesen is kellene biztosítani a népkönyvtárak fejlődését. Ehhez nem elégséges a könyvtárak köré megszervezett olvasótábor hozzájárulása, mert ebből csak a kötésdíj, esetleg az elhasználódások pótlása eszközölhető, míg újabbak beszerzése ebből nem telik. Ha meg lehetne oldani, minden lélek után a községi költségvetésekben kellene biztosítani 10 fillért most, majd később 1 forintot s ebből már most 17 600 Ft közkönyvtári alap képződne, melyből 3-4 szépirodalmi művet tudnánk évente beszerezni, később pedig 30-40-et falvanként. A közkönyvtárak mellett összeírtuk a magánkézben levő könyveket is. Ez megyénkben 92 322 mű. Ezek legnagyobb része nem korszerű. így megyénkben összesen van Közkönyvtárakban 32 703 mű Vándorkönyvtárakban 1 200 mű Az Orsz. Népk. Szerv. Biz. 2 604 mű Szm. ügyvezető könyvtár 754 mű Magán 92 322 mű Összesen: 129 583 mű Magánkézen több könyv van, mint amennyit statisztikánk feltüntet, mert sok helyen nem merték bemondani az összest. A közkönyvtárak olvasási forgalma a múlthoz viszonyítva sokat fejlődött, de még mindig rossz. Igaz, itt figyelembe kell vennünk, hogy egy-egy könyvet több ember olvasott, mint ahányat statisztikánk feltüntet, mert sokszor egy könyv 5-6, sőt megfigyelésünk alapján 15-20 személy kezén is keresztülment, mire visszakerült a könyvtárba. Ehhez még nem számíthattuk hozzá a csoportos olvasás révén fennálló olvasók számát. Ha csak a statisztikai adatokat vesszük figyelembe, akkor megyénk 176 022 lakosa 177 494 könyvet olvasott el, ami átlagosan 1 könyvnek felel meg. Tudjuk azt, hogy 0-10 évig a közkönyvtárak könyveiből nem nagyon olvasnak, ez megyénkben kb. a lakosok 20%-a, tehát marad az összlakosságból 140 818 lélek, ebből átlagosan 10% analfabéta, így marad 126 736 olvasni tudó, ezeknek is 25%-a olyan, kik vagy gyengén olvasnak, vagy rossz már a szemük, tehát olvasó igazában marad 95 052 lélek, így átlagosan sem olvasott el 2 könyvet egy-egy olvasni tudó, a közkönyvtárak forgalmi statisztikája alapján. Az az olvasási létszám a már fentebb említett egy könyv vándorlása és a magánkönyvtárak ismeretlen forgalma alapján azonban jóval több. A szomorú az, hogy megyénk 95 052 olvasója közül sem olvas 40%-nál több könyvet, ami azt jelenti, hogy kb. 38 000 ember olvas rendszeresen, ami közkönyvtári forgalomban évi személyenkénti 5 mű elolvasását eredményezi. Legfontosabb feladatunk a közkönyvtárak egyesítése, megfelelő külön helyiségek biztosítása minden faluban s a könyvtár még fokozottabb gyarapítása és az olvasási készség fejlesztése. Ezek megoldása érdekében a szükséges lépéseket már megtettük. Közkönyvtáraink legnagyobb százalékban korszerű művekből állanak, azonban az elhasználódás és néhány korszerűtlen mű kiemelése végett az egyesítés alkalmával a selejtezést is végrehajtjuk. Jelentésem tudomásulvételét kérve, fogadja miniszter úr igaz tiszteletem nyilvánítását. Dobos Zoltán s. k. szabadművelődési felügyelő Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-228 537-1948.