Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE
Szervező kiszállásaink során a községi vezetőség (népi szervek, pártok vezetői) előtt ismertettük a körzeti könyvtár jelentőségét, vázoltuk szervezetét és működésének módját. Mindenütt örömmel fogadták a könyvtárkérdés ilyen megoldását, megértve, hogy a jól kiépített körzeti könyvtári rendszer az egyetlen lehetősége annak, hogy a korszerű műveltség a falvak népe számára is hozzáférhető legyen. A helyi könyvtárak létesítésével kapcsolatban három kérdés merül fel: Az elhelyezés, a berendezés, a fenntartás és a kezelés, illetőleg a könyvtáros személyének a kérdése. E három fő kérdéssel, valamint a község könyvtári általános művelődési és demográfiai helyzetével kapcsolatos adatokat az erre a célra összeállított adatgyűjtő kérdőíveken jegyeztük fel. (Lásd a K 43/1948. sz. június 16-i felterjesztés mellékletét.) A könyvtár fogalma a legtöbb község tudatában azonos egy kisebb szekrénnyel vagy állvánnyal. Alig van falu, ahol pontosan meghatározott könyvtáróra lenne. A könyvtári munka többnyire a kölcsönzés mechanikus és rendszertelen lebonyolításában merül ki. Ha csak arról lenne szó, hogy az eddigi könyvtári viszonyok fenntartásával még 100-200 kötet könyvet kell elhelyezni, a könyvtár elhelyezésének kérdése nem okozna különösebb gondot. Tárgyalásaink során rámutattunk arra, hogy a körzeti könyvtári rendszer nemcsak a könyvanyag felfrissítését, hanem az egész könyvtári munka megváltozását jelenti. A könyvtár kilép eddigi passzív szerepéből, a szabad művelődés aktív tényezője, a művelődéspolitikai felvilágosító munka egyik leghathatósabb eszköze lesz. Nem elégszik meg csupán a könyvek kölcsönzésével, hanem olvasóórák keretében igyekszik a könyvek és olvasók viszonyát minél közvetlenebbé tenni, módot ad a helyben olvasásra, a könyvekké 1 , folyóiratokkal való minél intenzívebb ismerkedésre. E szempontok érvényesítése alkalmas könyvtári helyiség nélkül alig lehetséges. Voltaképpen tehát nem 100-200 kötet elhelyezéséről van csupán szó, hanem megfelelő helyiségről is a falu művelődési központja számára. E fő szempont figyelembevételével igyekeztünk a könyvtárat a rendelkezésünkre álló legalkalmasabb helyiségben elhelyezni. A feladat nem volt könnyű, egyrészt a kulturális célokra rendelkezésre álló helyiségek általános hiánya miatt, másrészt pedig azért, mert az ilyen helyiségek igénybevétele már olyan sokféle, hogy nehéz bennük biztosítani a zavartalan könyvtári munkát. Minden esetben szigorúan ügyeltünk arra, hogy italmérés még lehetőleg a könyvtár épületében se legyen. Ez a megkötés is sok ellenérvet váltott ki, mondván, hogy az italmérés jó csalogatója az olvasóknak. Azonban csak az olvasókörök sorsára kellett utalni annak bizonyítására, hogy az italmérés nem feltétlenül segíti elő a könyvtári munkát. Sok községben van Olvasó vagy Olvasó és Gazdakör. E köröket az ottani gazdák apái és nagyapái alapították. Az Olvasóköröknek sokszor két-három helyiségből álló épülete és italmérése van, legtöbb helyen megvan még a többnyire elavult könyvtára is. Az italmérésnek tulajdonítható, hogy az Olvasókörök idővel korcsmává váltak és látogatóik már alig gondolnak az olvasásra. Az italmérés jövedelmező volta miatt az alapító gazdák utódai semmi módon nem hajlandók lemondani erről a jogukról. Az Olvasókörökkel kapcsolatban az italmérés mellett egy másik politikai jellegű nehézség merül fel. E körök többnyire a nagygazdák találkozóhelyei, akiknek legkevesebb igényük van az olvasásra, másrészt még ma is nehezen fogadják maguk közé a kisparasztokat és újgazdákat. Amennyiben pedig taktikai okokból megteszik ezt, befolyásuk művelődéspolitikai érdekből sem kívánatos. így áll elő aztán az a különös helyzet, hogy van olvasókör két-három helyiséggel, és súlyos probléma, hol találjunk a községben a könyvtár részére megfelelő helyiséget. A körzeti könyvtár jellegzetes feladatát szem előtt tartva, fő törekvésünk volt, hogy — a nehézségeket lehetőleg áthidalva - mégis megtaláljuk a módját a könyvtár megfelelő elhelyezésének. Erre a következő lehetőségek adódtak: 1. A kultúrház egy helyiségében. (Csopak, Farkasgyepű, Felsődörgicse, Bakonybél.) 2. A községháza tanácstermében vagy egyéb helyiségében (Alsódörgicse, Berhida, Csajág, Csékút, Liter, Nagyvázsony, Olaszfalu, Padrag, Tótvázsony, Várpalota, Akaii). 3. Iskolában (Csesznek, Csetény, Dudar, Gyulafirátót, Herend, Hidegkút, Hajmáskér, Kádárta, Királyszentistván, Kövesgyűr-puszta, Lőrinte-puszta, Papkeszi, Tihany, Városlőd, Vilonya, Vörösberény, Vöröstó, Tósokberénd, Bakonyszentkirály.) 4. Italméréstől többnyire függetlenített és politikailag megfelelő köri helyiségekben (Balatonfőkajár, Balatonfüred, Mencshely, Nemespécsely, Szentgál, Vászoly, Tósok). 5. Egyéb, nem középületben: a Föl dm ívesszövetkezet egy helyisége, MDP helyiségében, a Földalap tulajdonát képező lakatlan épületben, Vöröskereszt helyiségében, tanítólakás egy nem használt szobájában, református egyház kultúrházában. (Bakonyjákó, Balatonarács, Balatonkenese, Felsőörs, Küngös, Ősi, Szentkirályszabadja, Zirc.)
