Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

A körzeti könyvtár felállításával a könyvtár fogalmának módosulása nemcsak azt hozza magával, hogy nagyobb gondot fordítsunk a helyiségre, de megkívánja azt is, hogy helyiségének meglegyen a legszükségesebb berendezése is. Mindenekelőtt jól zárható szekrényre, asztalokra, padokra, székekre van szükség. A legnagyobb problémát mindehhez a szekrény jelentette. A régi könyvtárak anyaga jobbára megtölti a rendelkezésre álló szekrényeket. Bár a beküldött könyvjegyzékek alapján megállapítható, hogy a könyvanyag egy jó része selejtezésre szorul, pillanatnyilag azonban nincs hely bennük az új könyvanyag és a könyvkezeléssel kapcsolatos nyomtatványok és irattár elhelyezésére. - A kisebb mennyiségű (40-50 kötetes) könyvtáraknak saját könyvszekrényük sem volt, többnyire az iskola vagy valamelyik egyesület szekrényében nyertek elhelyezést. A könyvtár berendezése meglevő használt bútorokból már biztosított 18 községben: Akaii, Balatonarács, Alsódörgicse, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonfőkajár, Bakonybél, Berhida, Dudar, Felsőörs, Hidegkút, Királyszentistván, Kövesgyürpuszta, Olaszfalu, Ősi, Papkeszi, Tihany, Városlőd. Alkalmas szekrényekről kell gondoskodni az 50 község közül 32-nek. A szükséges berendezést nagyobbrészt a meglevő használt bútorokból állítják össze, ahol pedig ilyen nincs, ott a szükségletnek megfelelően elkészíttetik. A hiányzó berendezés költségeit a következő módon fedezik: 1. Társadalmi úton (színielőadások, mulatságok jövedelméből, közmunkával) 11 községben (Bakonyszentkirály, Csajág, Csetény, Csesznek, Csékút, Gyulafirátót, Felsődörgicse, Lőrinte-puszta, Mencshely, Vilonya, Vöröstó). E községek között külön ki kell emelni Lőrinte-pusztát, ezt a csupa új gazdákból álló települést. A puszta lakosainak száma mindössze 139, körülbelül 25-30 család. Egy családnak a vagyona sem több 10 holdnál. Míg sokkal népesebb és vagyonosabb községekben sok fejtörést okozott, hogy hogyan fedezik a berendezés és a fenntartás költségeit, a lőrinteiek minden hosszabb fontolgatás és anyagi bázis nélkül vállalták a szekrény vételéhez szükséges 200-300 Ft összeadását. 2. Egyesületi hozzájárulással: Szentgál (az Iparoskör vállalta a berendezés és fenntartás költségeit). 3. Községi hozzájárulással; Herend, Vetén, Padrag, Nemespécsely, Nagyvázsony, Siófok, Tósok, Tósokberénd, Várpalota, Vörösberény. Siófok község elöljárósága 13 000 Ft-ot szavazott meg és irányzott elő az 1949-es községi költségvetésben a könyvtár berendezésére és fenntartására. Várpalotán ugyancsak jelentős mértékben vállalja a község a könyvtárral kapcsolatos kiadásokat. A nem államsegélyes községeknél a költségvetésben a könyvtár számára előirányzott összegek jóváhagyására minden valószínűség szerint lehet számítani, az államsegélyes községek esetében azonban megvan a veszélye annak, hogy a miniszterközi bizottság az előirányzott összeget nem hagyja jóvá. Ebben az esetben nem marad más megoldás, mint a szükséges fedezetet ugyancsak társadalmi úton előteremteni. 4. Átmeneti megoldásként kölcsönbútorokkal: Bakonyjákó, Csopak, Hajmáskér, Farkasgyepű, Kádárta, Küngös, Szentkirályszabadja, Tótvázson, Vászoly, Zirc. A könyvtárhelyiség fűtését, világítását, takarítását és egyéb fenntartással járó költségeit részben az az intézmény, illetőleg közület fedezi, ahol a könyvtár elhelyezést nyer, részben pedig ezt is, mint a berendezést, társadalmi úton teremtik elő. A harmadik fontos kérdés a könyvtáros személye. Nem kétséges, hogy a könyvtár sorsa jelentős mértékben függ a könyvtárkezelő személyétől. A körzeti könyvtár szervezési szabályzatának megfelelően olyan könyvtárost igyekeztünk keresni, aki elég olvasott, vagy legalábbis olvasni szerető, fejlődőképes, meg tudja találni a kapcsolatot az olvasóival, ért a könyvek népszerűsítéséhez, lehetőleg jó szervező és pontos munkaerő is. Természetesen ilyen könyvtárost találni falusi viszonylatban nem könnyű. A legcélravezetőbb megoldás az lenne, ha a könyvtárosi teendők elvégzésére mindenütt a lakosság összetételének megfelelően munkás-, vagy parasztembert találhattunk volna. Ez sikerült is néhány községben, azonban az esetek nagyobb részében kénytelenek voltunk a könyvtár érdekében a más vonatkozásban is eléggé elfoglalt pedagógusokhoz fordulni, abban a reményben, hogy majd ők fogják kinevelni a következő könyvtáros-nemzedéket a legeredményesebben olvasók közül. A könyvtáros kiválasztásánál az idő rövidsége miatt nem volt alkalmunk végleges ítéletet formálni a javasolt könyvtárosok képességeiről. A könyvtárosi tanfolyam és a gyakorlat útján fognak a legmegfelelőbbek kiválasztódni. Foglalkozásra nézve a könyvtárosjelöltek a következőképpen oszlanak meg: Ipari munkás: 5, paraszt: 11, pedagógus: 27, egyéb értelmiségi: 7. Ezek közül 41 férfi és 9 nő. Az egységes kezelés és az eredményes könyvtári munka érdekében nélkülözhetetlen, hogy a könyvtárosi tanfolyamot még a könyvtár megindulása előtt rendezzük meg. Feltétlenül tájékoztatni kell a