Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

kérdésében véleményt nyilvánít vagy javaslatot készít. Az iskolán kívüli nevelés országos jelentőségű kérdéseiben tett javaslatait a Felügyelő útján, az iskolán kívüli nevelés terén tapasztalt és a Felügyelő által nem pótolt hiányokra, illetve nem orvosolt hibákra vonatkozó észrevételeit pedig közvetlenül az Országos Szabad Művelődési Tanács elé terjeszti. 3. A Törvényhatósági Tanács a következő tagokból alakul: a) A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült politikai pártok, a vallásfelekezetek, a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, a Magyar Parasztszövetség, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a Munkás Kultúrszövetség az illető kerületi székhelyén ténylegesen működő szervezetének egy-egy kiküldött képviselője; b) az alispán, illetve városi, törvényhatósági kerületben a polgármester, a tisztifőorvos, a tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő, a gazdasági felügyelő, az ipari felügyelő, a háziipari felügyelő és a szociális felügyelő. 4. A Törvényhatósági Tanács megalakulás után kiegészítendő: c) a Törvényhatósági Tanács által megjelölt, a kerületben jelentős kultúrmunkát kifejtő társadalmi, tudományos, irodalmi, művészeti vagy ifjúsági egyesület, illetve más szervezet által kiküldött egy-egy képviselővel; d) a kerületben kifejtett iskolán kívüli nevelési munkásságukkal kitűnő személyek közül az előző (a-e) pontok szerinti tagok számát meg nem haladó számú taggal oly módon, hogy azok felét a Törvényhatósági Tanács titkos szavazással választja, felét pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. 5. A Törvényhatósági Tanács tagjai megbízatásukat három évre kapják, és a Törvényhatósági Tanács háromévenként újjáalakul. A később kinevezett tagok megbízása a Törvényhatósági Tanács újjáalakításának idejéig tart. 6. A Törvényhatósági Tanács elnökét és alelnökét saját tagjai közül szótöbbséggel maga választja. 7. A Törvényhatósági Tanács az ügyeket teljes ülésben és bizottságokban tárgyalja. A Törvényhatósági Tanács tagjait az egyes bizottságokba szakműködésük figyelembevételével az elnök osztja be. 8. A Törvényhatósági Tanács bizottságai: a) szak-, vagy szakmai bizottság, mely a tudományágak, az irodalom, a művészetek, illetőleg szakmák szerint albizottságokra oszolhatik; b) politikai bizottság; c) nevelési bizottság. 9. Ugyanazt az ügyet az egyes bizottságok saját szempontjukból külön-külön veszik tárgyalás alá. 10. A bizottságok elnökét a bizottságok tagjai szótöbbséggel választják. 11. A Törvényhatósági Tanács munkáját az Elnöki Tanács irányítja. Az Elnöki Tanács tagjai — az elnök, az alelnök és a bizottságok elnökei. 12. A Törvényhatósági Tanács ügyrendjét maga állapítja meg, és a Felügyelő útján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjeszti fel jóváhagyás végett. 3. § 1. A vallás- és közoktatásügyi miniszter községenként (városonként) az illetékes Felügyelő javaslatára szabadnevelési ügyvezetőt (a továbbiakban: Ügyvezető) bíz meg, aki a község (város) területére kiterjedő, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által külön rendelettel szabályozott, feladatkörét mint a Felügyelőnek közvetlenül alá rendelt szerv látja el. 2. A Felügyelő a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulásával egyes városok vagy községek ügyvezetőit az egész járás területén vagy annak egy részén levő összes Ügyvezetők irányításával bízhatja meg. (Járási Ügyvezető.) A Járási Ügyvezető jogkörének és működésének részletes szabályait a vallases közoktatásügyi miniszter külön rendelettel állapítja meg. 4. § 1. Községekben és a - törvényhatósági jogú városok kivételével - városokban Községi (városi) Szabad Művelődési Tanácsokat (a továbbiakban Helyi Tanács) kell felállítani. 2. A Helyi Tanács az iskolán kívüli nevelés minden, az illető várost vagy községet érintő kérdésben az Ügyvezető tanácsadó szerve; a község (város) területén az iskolán kívüli nevelés állapotát figyelemmel kíséri, és az Ügyvezető felkérésére vagy saját kezdeményezéséből az iskolán kívüli nevelésnek a községet (várost) érintő minden kérdésében véleményt nyilvánít vagy javaslatot készít. Az iskolán kívüli nevelésnek a helyi érdekeket meghaladó kérdéseiben tett javaslatait az Ügyvezető útján, az iskolán