Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
csonyi Sándor azt állítja, hogy ha a török megszállást passzívan tűrjük, nem lett volna olyan nagy veszteségünk. • Zsupán: A szabadságharcba szükségszerűen jutottunk bele. Dr. Orbán István előadása: Az 1848-1849-es szabadságharc eseményei, társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális okai és hatótényezői. (Vázlat 13. sz. a. mellékelve.) Dr. Orbán indítványozza, hogy az összes történelmi előadások elhangzása utánra halasszák a megbeszélést, tiszta kép fog így majd kialakulni. Az indítványt elfogadják. Zsupán László előadása: Az 1848-1849-es szabadságharc hatása, következményei. (Vázlat 14. sz. a. mellékelve.) Megbeszélések, hozzászólások. Bodó: Az elhangzott történelmi előadások mintául szolgálhatnak a szabadiskolák részére az anyag feldolgozását illetően. Egy domináló tantárgy kiegészítéséül több is szerepel. Történelemhez kapcsolható társadalomtudomány, gazdasági, politikai ismeretek stb. Dr. Kádas: 48-ban a reformmozgalomból szabadságmozgalom lett. Történelmünk során a szabadságra és demokráciára való törekvések mindig megbuktak. Minden szabadságharcunkban a Habsburgok a legnagyobb ellenségeink. Milyen gyakorlati tanulságot merítsünk az előadásból? Úgy látszik, a magyarság útja a kiegyezés, a kompromisszumok útja. A múlton okulva fogjuk össze, ne forgácsoljuk szét erőinket, akkor talán még jönni fog egy jobb kor. Zsupán: A kompromisszumok miatt nem kell kétségbeesni. Az idő kereke ezért nem áll meg. A 48-as kettős küzdelemnek ma élvezői vagyunk. A problémákat megoldották, a szabadság, egyenlőség, testvériség elve érvényesül. Minden társadalmi osztály bekapcsolódott az irányításba. A szocialista világrend kialakulóban van. Dr. Orbán: Az események pesszimista vagy optimista megítélése a körülményektől függ. Nemzet létezhet állam nélkül, fordítva nem. Szerencsés eset, ha a néprajzi és államhatár megegyezik. Mátyás alatt ez így volt. Utána a nemzethatár összezsugorodott, a nemzetiségek nagyhatalmakra támaszkodva el akartak szakadni. A kiegyenlítődésre sokkal több magyar kellett volna. Kossuth elismerte a nemzetek jogait, mégis nacionalista volt. Merényi: Az elődásban elhangzott, hogy a történelemtudomány legyen rugalmas. Milyen alapon? Dr. Orbán: Az élet minden szempontjából kell vizsgálni a történelmet. A történelem tudomány legyen és ne pártpolitika. Bodó: Volt-e befolyása Kossuth mozgalmának a parasztságra? Dr. Orbán: Igen. Mindnyájan elmentek Kossuth szavára. Petőfi is, úgy szóval, mint tettel a szabadság harcosa lett. Bodó: Milyen szerepe van a Felvidéknek a szabadságmozgalmakban? Befolyásolja-e az éghajlat, a vérmérséklet e téren az embereket? Dr. Orbán: Igen. A mozgalmakban részt vett a Felvidék mindig jobban, mint a Dunántúl, de kevésbé,, mint az Alföld. Bodó Lajos szabadművelődési felügyelő előadása: A vármegye szabadművelődési helyzete, lehetőségei, feladatai és tervei. (Munkaterv.) (Vázlat 15. sz. alatt mellékelve.) Hozzászólások, megbeszélések. Csordás Imre, tanító, tf. hallgató: Helyi szükségletekre vonatkozólag kér tanácsot, kultúrterem és öntözőcsatornák építése ügyében. Bodó: Utasítja kérdezőt hová forduljon kérelemmel a közölt ügyekben. Szalay: A kultúrház villanyvilágítása ügyében szólal meg. Merényi Dániel: Kultúrautó, vándorszínházak szükségességéről. Ajánlja mintának a sárospataki faluszemináriumot. Ismerteti Újszászi Kálmán „A falu" című művét, melyből a falu megismerésének módja tanulható meg. Utal a háziiparral kapcsolatban a Pedagógusok Szövetkezetének felhívására. Bodó: A falu építőmunkájában hiábavaló a rendszertelenség és kapkodás. A hivatalos álláspont is elmélyülő összefüggő munkát kíván, egyelőre inkább kevesebb emberrel. Szeptemberben a Háziipari Felügyelőség tájékoztatót fog szétküldeni. Hutkay: A népművelés használatában volt szövőszékek holléte iránt érdeklődik. Bodó: Intézkedni fog, hogy a szövőszékeket felkutassák és átadják rendelkezésre a szabad művelődésnek.
