Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

Altgusztus 8. Péntek # Társadalomtudományi ismeretek Az előadásokat megelőzően dr. Sárkány Endre miniszteri titkár ismertette a státusrendezést, hangsúlyozva, hogy a magyar pedagógusok anyagi helyzetének javulásáért folyó harcban a Magyar Kommunista Párt az élharcos. Dr. Sárkány Endre előadása: A társadalom európai és magyar fejlődése. (Vázlata 16. sz. a. mellékelve.) K. Nagy István tanár, szabadm. felügyelő előadása: A társadalomtudomány főbb problémái. (Vázlata 17. sz. a. mellékelve.) K. Nagy István elődása: A mai magyar társadalom helyzete. (Vázlata 18. sz. a. mellékelve.) A három előadás után a következő hozzászólás és megbeszélés volt. Szatmáry: Miért alakult ki szocializmus a ritka népsűrűségű Oroszországban? K. Nagy: Itt volt a munkásmozgalom legszervezettebb formája. Gyakorlati útmutatást mindig a konkrét helyzet szabja meg. Az orosz nép a cárizmus idejében nagy elnyomás alatt volt, el kellett jönnie a forradalomnak. Merényi: Az előadó szerint a kapitalizmus háborúhoz vezet. Miért avatkozott a szocialista Oroszország a háborúba? Megoldotta-e Oroszország az együttélés évezredes problémáját? Emelkedett-e ott az életnívó, jobb vagy rosszabb a helyzet, mint másutt? K. Nagy: A háborúba azért kellett belépnie, mert körülötte veszélyt jelentő kapitalista államok voltak. A kollektív együttélés tökéletes formájáig még nem jutottak el, a tőkés vállalkozást azonban megszüntették. Életnívó tekintetében még ma sem ideális a helyzet, de hogy haladt 25 év alatt, az kétségtelen. A nép nagy százaléka sötétségben élt. 1914-től 1924-ig háború és forradalom pusztított. A forradalom után ipari és földművelési problémákkal kellett megbirkóznia. Hogy a háború folytán milyen mérvű az anyagi és erkölcsi romlás, nem tudni. A nép morális emelése nevelés kérdése. A hozzánk eljutott orosz írói művek bizonyítják, hogy a fejlődés megindult. Minden emberi társadalom fejlődik. Fejlődést jelent a választójog rendezése. Egyenjogú az értelmiségi, paraszt- és munkásosztály. Fejlődik a gépesítés, bányászat, termelési módszerek. A lehetőség megvan a munkásság kultúrájának, életnívójának további emeléséhez. Bodó: Milyen az ideális szocialista állam? K. Nagy: Egyelőre csak a fantázia világában létezik. Ideális felé törekszik a társadalom, változó eredménnyel. Elégedetlenkedők mindig vannak. Szatmáry: Összefüggésben vannak-e a forradalmak a nép vérmérsékletével és földrajzi tényezőkkel? K. Nagy: Befolyásolják a népet, de nem döntően. Attól függ, mennyiben veszik át a tömegek a forradalmi eszméket. Patrik: Az újgazdagok vagyonosodását meg lehet akadályozni? K. Nagy: A munkásság nem nézi jó szemmel egyesek gazdagodását. A hároméves terv megtalálja majd a módját a szélsőségek megszüntetésének. Dr. Kádas: A nemzetet nemcsak egyfajúak alkotják? - De igen. Az egyház nem egyéni alkotás, de társadalmi képződmény. Polgárság Magyarországon nem mutatható ki. Most van polgáriasodási folyamat. Az elődás krízistörténelem volt. Társadalomtudományi téren elmaradottak vagyunk, nincsen anyagi lehetőségünk könyvvásárlásra. Hogyan lehet evolúcióból revolúcióba, onnan egy nyugodt életbe eljutni? A munkának javára van a gép?^Minden rendszer elmúlik? El lehet-e kerülni a javak fölösleges felhalmozódását? K. Nagy: A nemzet fogalma több, mint nép, de nem feltétlenül egy faj. Az egyházat azért sorozta az átmeneti közösségi szervezetekhez, mert nem születtünk bele, tetszés szerint be- vagy kiléphetünk az egyházból. Létrejöttéhez hozzájárult az emberi akarat. Evolúció és revolúció nem egymást kizáró fogalmak. Egymásból alakulnak. A társadalmi fejlődést illetőleg a felfogások különbözőek. Szocialisták szerint a fejlődés egyenletes, kommunisták szerint katasztrófák következménye. Bizonyos, hogy katasztrófák is előre viszik a fejlődést. Ha a gép körül megváltozik a társadalmi rendszer, nem az ember lesz a gép szolgája, de fordítva. Helyes termelési rendszer kialakítása nemcsak gazdasági, de nevelési kérdés is. Nevelők feladata az új ember kialakítása. Szatmáry: Előadó szerint a vallás kialakulásának lelki és társadalmi oka van. A vallás felel rá, hogy