Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

iskola a jövőben állandó jellegűvé váljon. A szabadiskola f. évi június hó 26-án megtartott záróünnepéllyel fejeződött be, mely a városban igen nagy érdeklődést keltett a szabad művelődés ezen új intézménye iránt. Másik szabadiskolánk a Képzőművészeti Szabadlíceum, ez már középfokú szabadiskolának minősítve indult el útjára. A szabadlíceum azzal a ténnyel, hogy igen látogatott volt, s hogy a szabad Művelődési Tanács ülésén legteljesebb elismerésben részesült és hogy mindez a Dunántúl legnagyobb kultúrcentrumában, az ország legélénkebb művészeti központjában működött, létjogosultságát bebizonyította. Az idei év a kísérleti oktatás és nevelés jegyében folyt le. A hallgatók értékes alátámasztást nyertek a művészeti korok megértéséhez, egyúttal a különböző technikák megismeréséhez is. Gyakorlati vonatkozásban hasznosnak találtam a pécsi tárlatok és aktuális művészeti események látogatását, valamint Pécs város művészeti vonatkozásainak kiértékelését. Az előadók magas színvonalú és buzgó munkát fejtettek ki. A tanfolyam bevégzésével jól látják a fejleszthetőség művészeti és pedagógiai vonalát. A Képzőművészeti Szabadiskolát Pécsett fontosnak tartom, és állandó jellegűvé tételét ajánlom. E városban működik a Képzőművészek Szabadszervezetének legnagyobb vidéki csoportja, akik készséggel működnek közre a szabadlíceum pedagógiai irányításában. A szabadiskola további működését azonban az anyagiak befolyásolják. Országos nevű pécsi művészek közreműködését a jelenlegi 4 Ft-os tiszteletdíjak mellett a jövőben biztosítani nem lehet. Megfontolás tárgyává kell tenni azt, hogy magas színvonalú kultúrmunkát csakis a neves előadók megfelelő dotálásával tudjuk biztosítani. A harmadik szabadiskolánk a Pécsi Munkáslíceum, mely még most is működik, és augusztus elején fejeződik be. A Munkáslíceumot a Munkás Kultúrszövetség kebelében szerveztük meg, azzal az elgondolással, hogy Pécs ipari munkásságának számára olyan szabadművelődési intézményt állítsunk fel, mely az elmulasztott középfokú iskolai ismereteket nyújtja hallgatóinak. A szabadiskolát a munkáspártok is szimpatikusnak találják, és úgy vélik, hogy olyan intézménnyé fejlődhetik, mely állandóan a munkásság kulturális igényeinek kielégítésére rendelkezésül áll. Mindent összefoglalva: mind a három szabadiskolát a jövőben állandósítani kellene, számukra megfelelőbb helyiséget és taneszközöket kell biztosítanunk. Ami a körzetemben lefolyt tanfolyami munka bírálatát és összefoglaló adatait illeti, a következőket jelenthetem. 1. Háziasszonyképző Szabadiskola. Időtartama január 13-június 26. Hallgatóinak száma: 35 nő. Óraszám: 164. 2. Képzőművészeti Szabadlíceum. Időtartama 1946. október 1-1947. június 29. Hallgatóinak száma: 24 férfi, 9 nő, óraszáma: 200. E Körmend, 1947. július 5. Körmenden 1946. december 15-től 1947. ápr. 30-ig tartott Szabad Akadémia működése. A körmendi Szabad Akadémia megszervezése igaz, hogy hosszadalmasan, de alaposan történt. Az elgondolásunk az volt: belevonni Körmend szellemi és társadalmi elitjét úgyis, mint előadókat, de úgyis, mint az ügy propagálóját. Az egyházaktól és pártoktól kezdve minden egyesület s minden valamirevaló ember szívügyévé tétetett, hogy a Szabad Akadémia Körmend szellemi irányítója lesz. Itt megkapják az emberek a kultúrának mindazokat a kincseit, amelyek akár újszerűségüknél, akár szellemtartalmuknál, akár közérdekűségüknél fogva szükségesek. S így a Szabad Akadémia az egész város érdeklődésének a központjába került. Az előadási tételek és előadók gondos kiválogatás után már megnyitható volt a Sz. Akadémia. A vármegyei szm. felügyelő-helyettes, Medgyes János segítségével a megnyitáson megjelent dr. Szathmáry Lajos min. osztályfőnök a VKM miniszter képviseletében. Az Akadémia ünnepélyes megnyitását a szombathelyi tankerületi főigazgató, dr. Sulyok Kálmán tartotta. A városháza nagytermét zsúfolásig megtöltötték a körmendiek. A szomszédos szoba és folyosó is tömve volt hallgatókkal. Németh József, az Akadémia vezetője üdvözölte a megjelent előkelőségeket, Körmend szellemi, városi és járási társadalmi vezetőit és irányítóit és Medgyes János felügy. h.-t. Dr. Sulyok Kálmán a kultúráról és annak értékéről szólt megnyitójában. Szathmáry Lajos miniszteri kiküldött kihangsúlyozta, hogy a magyarság helyzeténél fogva legyen a kultúra befogadója, de egyúttal továbbadója is. Az ipartestületi dalárda Erdélyi karnagy vezetésével művészi énekével emelte az ünnepély fényét. Dr. Kincs Elek megköszönte a felszólalásokat. A közönség az értékes és lelkesítő megnyitó után alig várta az előadások kezdetét. Az előadások szerdán és pénteken voltak. Összesen 123 óra előadás volt, 22 előadó, természettudományi, közgazdasági, történeti, irodalmi, zenei, neveléstudományi, népművészeti, valláserkölcsi, társadalmi és bábszínház ismertető és bemutató előadást tartott. A hallga-