Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

Az értekezlet programszerűen folyt le. A művelődési hiányok és feladatok fölvázolása után rátért azoknak a módoknak és eszközöknek megbeszélésére, amelyek segítségével művelődési feladatainkat megoldhatjuk. Különösen is részletesen foglalkozott a szabadiskolák kérdésével. Ehhez sok olyan értékes felszólalás hangzott el, amelyeket figyelembe kell vennünk az erre vonatkozó rendelettervezet elkészítésénél. A szakmai tanfolyamok kérdésének megbeszélésébe igen hasznosan kapcsolódtak be a társminisztériumokjelenvolt képviselői. Egyértelműen elhatároztuk, hogy jövő évi munkatervünket szoros együttműködésben állítjuk. Igen termékeny megbeszélés tárgya volt a műsoros összejövetelek kérdése is. A Belügyminisztérium képviselője megígérte, hogy hathatósan támogat bennünket kultúrmunkánk belügyi könnyítéseinek kiharcolásában. Az értekezlet külön is megvizsgálta az ifjúsági és nőnevelési problémát. A tárgyhoz értékes hozzászólás hangzott el a MNDSZ, illetőleg a MADISZ kiküldöttje részéről. Nagy nyomatékkal mutatott rá az értekezlet a munkaközösségek kialakításának fontosságára. A munkaközösség gondolatát valóságos jelszóvá tette. Az utolsó nap tette fel a koronát az értekezletre. Ekkor a jövő évi munkaterv kérdését beszélte meg a hallgatóság. Az ügyosztályvezető felhívására egyenként álltak fel a felügyelők és előadták: a hallottak után hogyan gondolják most már összeállítani a jövő évi munkatervüket. Valóságos vizsga volt ez a felszólalássorozat, amely hol egy egyetemi város, hol egy megyei székhely, hol egy alföldi vármegye, hol egy bánya- és iparvidék, hol egy tanyavilág szükségleteihez mérte elgondolásait és terveit. A felszólalások jó támpontokat szolgáltattak az ügyosztályvezető számára munkatársai minősítéséhez is. Ami az értekezlet szellemét illeti, a tárgyalásokon eluralkodott a népi szemlélet. Meglehetősen általános volt az a felfogás, hogy művelődési munkánkban elsősorban a népi kultúra kincseit kell felhasználnunk: a városi kultúrát meg kell termékenyíteni a népi hagyományok felfrissítésével, a falut pedig saját művelődési értékeinek tudatára kell ébreszteni. Ebben az irányban hatott Karácsony Sándor nagy előadása, amelyet a magyarság gyarmati sorsáról tartott, továbbá a mintaprogramnak szánt két vasárnapi előadás: az egyik az ifjúsági népi délután, amelyet helyi erők bevonásával és cserkészei segítségével Jánosi Sándor, ügyosztályunk tagja szervezett meg, a másik a Muharay-féle népi együttes esti bemutatkozása, amelynek rendkívül nagy sikere volt mind a lakosság, mind a felügyelők körében. A népi irányt erősítette a Tanács vezető tisztviselőinek, továbbá a Néprajzi Intézet két kiküldöttjének előadása is. Esténként vers- és novellaolvasásra, együttes éneklésre gyűltek össze az értekezlet tagjai (főleg a fiatalok). Ezek az összejövetelek is a népi gondolat jegyében álltak. Ez a gondolat nyert kifejezést felügyelőink számos felszólalásában is, úgyannyira, hogy az ügyosztályvezető szükségét látta rámutatni, hogy a népi kultúra mellett a nemzeti és az egyetemes kultúra szolgálatáról sem szabad megfeledkezni. Nagy nevelő értéke volt a Sarló könyvkereskedés által kölcsönzött könyvekből Szathmáry Lajos által gondosan összeállított könyvkiállításnak is. A legdöntőbb hatásuk azonban azoknak az elmélyült baráti beszélgetéseknek volt, amelyek a szabadidő, főleg pedig az esti órák csendjében folytak le és sok felkavart kérdést tisztáztak a lelkekben. Fogalmazvány. - UMKL XIX. I-l-i-sz. n.-1946. 28 Budapest, 1946. június 24. A SZABAD MŰVELŐDÉSI TUDOMÁNYOS INTÉZET FELTERJESZTÉSE A MINISZTERHEZ ORSZÁGOS ELŐADÓI KATASZTER ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA Régen fölmerült kívánság, hogy összeállítsuk azoknak az íróknak, tudósoknak, pedagógusoknak és egyéb szakembereknek a kataszterét, akik a szabad művelődésben kiemelkedő előadói és tudományos munkásságot fejtettek ki s akiknek a bekapcsolódására ma is nagy szükség lenne. Ezért tisztelettel kérem Miniszter Urat, hogy az országos szabadművelődési előadói kataszter összeállítására vonatkozólag rendeletben hívja fel a szabadművelődési felügyelőket, hogy a felügyeletük alá tartozó vármegyében és thj. városban írják össze, hogy kik azok az írók, tudósok, pedagógusok és egyéb szakemberek, akik az iskolán kívüli nevelésben kiemelkedő egyéni munkásságot, esetleg iro-