Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

BEVEZETŐ Kötetünk az Új Magyar Központi Levéltár kiadványsorozatának része, és a felszabadulást követő évek legfőbb szerveinek iratanyagából közöl válogatásokat. Előző köteteink a dokumentumokat tematikus csoportosításban közölték, ez esetben kénytelenek voltunk eltérni a hagyománytól. Az eltérés oka, hogy itt egy olyan minisztérium működése során keletkezett irategyüttesről van szó, melynek a tevékenysége nem korlátozódott egyetlen tevékenységi körre. Az Újjáépítési Minisztérium — létrejöttének első pillanatától kezdve — nemcsak az építésügy országos irányítására, hanem a gazdasági élet átfogó irányítására törekedett, miután az újjáépítés — a háborús pusztulás nyomán — nem csupán építésügyi szakkérdés volt. A minisztérium vezetői — a Független Kisgazdapárt irányításával — arra törekedtek, hogy az ország gazdasági életének reorganizációja az ő irányításukkal történjék meg. Ily módon az Újjáépítési Minisztérium egyfelől (építésügyi kérdésekben) az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium, másfelől pedig (egyéb kérdésekben) a Gazdasági Főtanács elődjének tekinthető. Az Újjáépítési Minisztérium tevékenységét tárgyaló dokumentumkötetnek tehát szükségszerűen el kellett különülnie az építésüggyel általában foglalkozó dokumentumkötettől. A minisztérium működése — építésügyi vonatkozásban — összekapcsolódott az országos építésügyi kormánybiztos, illetőleg (személyi összefonódás révén) a Fővárosi Közmunkák Tanácsa működésével, ezért nem tekinthettünk el ez utóbbiak tevékenységével kapcsolatos egyes források közlésétől sem. E bevezetőnk célja az, hogy az építésügyi igazgatás és az Újjáépítési Minisztérium tevékenységének történeti áttekintésével segítséget nyújtson a dokumentumkötet használatához. Építésügyi igazgatás 1867—1945 1867 és 1895 között az építésügy és a munkaerő-gazdálkodás irányítása a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium, majd a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium felügyelete aíá tartozott. Az utóbbi hatásköre elsősorban az építőanyag-iparra terjedt ki, az előbbire hárult viszont az építés-