Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

ügyi és a közmunkaügyi igazgatás megszervezése. 1870-ben Budapest Főváros építés- és közmunkaügyeinek irányítására alakult meg a Fővárosi (1892-től Székesfővárosi) Közmunkák Tanácsa.

1 Feladata általában a fővárosra vonatkozó szabályozási munkák előkészítése, a rendezési tervek elkészíttetése, az ahhoz szükséges mérnöki feltételek megteremtése, a munkák irányítása és ellenőrzése, pályázati programok kidolgozása, középületek, ipartelepek, munkáslakótelepek elhelyezése volt. Az egész fővárosra kiterjedő nagyobb szabályozási munkák végrehajtása és irányítása, közterek elnevezése, a házszámrendszer kialakítása szintén ügykörébe tartozott. Feladata volt a fővárosi közmunkák, építkezések, városrendezés irányítása, ellenőrzése, továbbá az ezzel kapcsolatos szabályozás és az építési szabályzat kidolgozása a főváros, később az 1937. évi VI. tc. értelmében a törvényhatósági és megyei jogú városok és községek vonatkozásában is. Másodfokú építésügyi hatóságként működött. Közvetlenül a miniszterelnök irányítása alatt állt, sok vonatkozásban miniszteriális jogkörrel. Nagy szerepet játszott a millenniumi építkezések idején, de később is. Mindvégig jelentős szerepe volt a városrendezési, esztétikai szempontok érvényesítésében.

2 Az 1870. évi X. tc. 11. §-a értelmében az elnökön és az alelnökön kívül 18 rendes tagja volt.

3 A rendes tagok közül hatot Pest, hármat Buda képviselői választottak. Az elnököt és az alelnököt a minisztérium nevezte ki. A bizottság tagjaiként működhetett még a középítési bizottságok 2—2 képviselője, a két (később egy) város főmérnöke, egy-egy tariácsos és néhány meghívott szakértő. Az 1887. évi XXIV. tc. az addig megyei építési és útügyi irányítást ellátó mérnöki állomások megszüntetésével egy időben államépítészeti hivatalokat állított fel.* Feladatuk az állami közutak építése, fenntartása, kezelése, út- és vámügyek intézése, valamint az állami és hatósági magasépítészet felügyelete volt. A közlekedés- és az építésügy irányítása ebben az időben még teljesen összekapcsolódott. Az államépítészeti hivatalok élén főmérnök állt, aki tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, s megfelelő hivatali apparátus segítette működését. A 8345/1948. KKM sz. rendelet a kerületi főmérnöki hivatalokat is megszüntette, és helyükre közúti kerületi felügyelőket nevezett ki, akiknek feladata az államépítészeti hivatalok felügyelete, az útügyek ellenőrzése és az egyes minisztériumok építkezéseinek irányítása volt. 1890 és 1917 között a Közmunka- és Közlekedésügyi, valamint a Földművelés-,. Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium megszűnt, helyette egyetlen főhatóság, a Kereskedelemügyi Minisztérium látta el az építés- és közmunkaügyi teendőket; az építésügyi hivatalok ennek irányítása alatt működtek. 1906-ban az igazgatási szervezet kiegészült az Országos Középítési Tanáccsal.

5 Ennek feladata volt: javaslatokat tenni és véleményt adni a nagyobb jelentőségű (országos jellegű) közmunkákkal kapcsolatos technikai vonatkozású ügyekben, akár az illetékes miniszterek és hatóságok kérésére, akár saját kezdeményezésére. 1917-től 1932-ig a Kereskedelemügyi Minisztérium mellett a Népjóléti és