Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

nem nézték jó szemmel, hogy az együtt jár az állami beavatkozás fokozásával. A stabilizációban a Gazdasági Főtanács játszotta a főszerepet. Ez a szerv valóban kézben tudta tartani az ország gazdasági életének irányítását, amire az Újjáépítési Minisztérium korábban sikertelen kísérletet tett. A Gazdasági Főtanács — megalakulásától kezdve — irányítása alá vonta a nyersanyag-gazdálkodást, a hiteléletet, a szállítóeszközök feletti rendelkezést. Mivel külföldi kölcsön fölvételéről nem lehetett szó, a stabilizációhoz szükséges árufedezetet belső erőforrásokból kellett megteremteni. Elrendelték a közszük­ségleti cikkeket gyártó vállalatok természetbeni adózását, szigorú jegyrendszert léptettek életbe. Új ár- és bérrendszert dolgoztak ki, amelynek alapját a háború előttihez képest 50%-os bérszínvonal megállapítása, s a magasabb ipari árak kialakításával létrejött agrárolló képezte. 154 Megjegyzendő, hogy az Újjáépítési Minisztérium építésügyi irányítási szervvé alakításával összefüggésben 1946 márciusában a Szociáldemokrata Párt is ki­dolgozott egy tervezetet, amely szerint az Újjáépítési Minisztérium szociálde­mokrata vezetés alatt álló tervgazdasági főosztályának önállósításával Tervgaz­dálkodási Minisztérium alakulna. Ebbe a tárcába a Gazdasági Főtanács főtit­kárságát is beolvasztották volna. 155 . A Magyar Kommunista Párt 1946. szeptember végén megtartott III. kong­resszusán hangoztatott követelésében — „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!" az tükröződött, hogy elérkezett az idő a burzsoáziának a hatalomból kiszorítá­sára. 156 A kongresszuson már nem általában szóltak a Független Kisgazdapárt­tal folytatott együttműködésről, jelezték, hogy kizárólag annak demokratáival, paraszttömegeivel szándékoztak együttműködni. Lényegében tehát a burzsoá­ziának a kormányzatból kiszorítását, a hatalom átalakítását tűzték ki célul. Síkraszálltak a mezőgazdaság demokratikus reformjáért, a közérdek érvényesí­téséért, a nagytőke hatalmának korlátozásáért, az állami és közösségi termelési formák — így a szövetkezetek — megalakításáért, a termelés és a hitelélet állami irányításáért, a bankok és a külkereskedelem államosításáért. A parasztságnak védelmet ígértek a kartellek és a bankok uralmával szemben, követelték a telekkönyvezést, a hitelellátás fejlesztését, a malmok községesítését, a szövetke­zeti mozgalom állami támogatását. A kongresszus lényegében a szocializmus békés megvalósításának a programját dolgozta ki. A programot a Szociálde­mokrata Párt megelégedéssel fogadta, a Nemzeti Parasztpárt soraiban azonban a szocialista átalakulás nyílt programjával szemben némi elégedetlenség mutat­kozott. Nagy Ferenc október 7-i nyilatkozatában a Magyar Kommunista Párt alapelveivel szemben leszögezte, hogy az együttműködést csak a Független Kisgazdapárt teljes tagságával együtt vállalja, beleértve a polgári réteget. Sür­gette a választások megtartását. Változatlanul alapelvének tartotta a magántu­lajdon és a magánkezdeményezés szabadságát, az ez ellen irányuló támadásokat elutasította. 157 A Baloldali Blokknak nem sikerült leválasztania és a koalícióból eltávolítania a Kisgazdapárt jobbszárnyát. Nem sikerült elérnie az államosítá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom