Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

kijelentette, hogy a „... vasutak újjáépítési és helyreállítási munkálatainak irányítása és ellenőrzése egyedül és kizárólag a vezetésem alatt álló minisztérium feladata..."

90 Ezt a tényt az Újjáépítési Minisztérium végül is kénytelen volt tudomásul venni. Igyekezett viszont a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium szakterületébe vágó olyan teendőket találni, amelyek kívül estek a Kommunista Párt által kitűzött fő feladatokon, mint pl. a kishajózás, továbbá a budapesti városi közlekedés helyreállítása, újjászervezésének irányítása.

91 A Kisgazdapárt megkísérelte a Magyar Kommunista Párt „Arccal a vasút felé!" jelszavával szembeállítani az „Arccal a mezőgazdaság felé!" jelszót.

92 Nagy Ferenc újjáépítési miniszter maga is úgy találta, hogy „... itt igen sok tényező illetékesen és illetéktelenül átlépi a maga hatáskörét azért, hogy a közvélemény felé eredményeket mutasson fel".

93 Ezért úgy látja, hogy ha „... valamit ezen a téren tenni akarunk, a legdemokratikusabb irányban és a legjobban figyelemmel kísért irányban kell tenni valamit. Ez most a foldhözjuttatottak gazdasági megsegítése".

94 A minisztérium ennek értelmében akciót indított az újonnan foldhözjuttatottak munkaeszközökkel való ellátása érdekében.

93 Mivel időközben más tárcák is — elsősorban az Iparügyi Minisztérium — lépéseket tettek ebben az irányban, az Újjáépítési Minisztérium hamarosan e tárgykörben is elvesztette kezdeményező és irányító befolyását. Csupán annyit ért el, hogy az Iparügyi Minisztérium kezdeményezésére — és a Közellátási Minisztériummal együttműködve — megalakult a Mezőgazdasági és Ipari Árucsere Iroda, és a működését irányító tárcaközi bizottságban az Újjáépítési Miniszteri am is részt vett. Az újjáépítéshez — a gazdasági élet minden ágában — elsősorban a megfelelő hitel- és anyagfeltételek, valamint a munkaerő-probléma megoldására volt szükség. Az Országos Építésügyi Kormánybiztos, mint már említettük, megtette a kezdeményező lépéseket Budapestre vonatkozóan. A munkaerő újjáépítési célokra mozgósításának és a munkaerő-gazdálkodás országos szintű megszervezésének a feladata az Újjáépítési Minisztériumra várt. 1945. július 28-án jelent meg az újjáépítési közmunka-kötelezettséget szabályozó 4000/1945. ME sz. rendelet.

96 A rendelet értelmében valamennyi 18—60 év közötti férfi és 18—42 év közötti nő havi 4 nap újjáépítési (romeltakarítási, helyreállítási stb.) munkát köteles teljesíteni természetben vagy közmunka váltsággal. Az Újjáépítési Minisztérium elrendelhette a közmunka-kötelezettség lerovását egy évre előre. A közmunkaváltságból befolyó összegek kezelésére Újjáépítési Közmunkaváltság-alapot hoztak létre, melynek bevételeit kizárólag újjáépítési célokra lehetett felhasználni. Felhasználásáról — az Újjáépítési Minisztérium által készített irányelvek alapján — a vármegyékben az alispán, Budapesten és más városokban a kormánybiztos és a polgármester döntött. Ez a rendelet országos érdekeltséget teremtett az építésügyi jellegű helyreállítási munkákban. Újjáépítési miniszteri