Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

újjáépítés szempontjai. A vas- és acéltermelés elosztásával kapcsolatban ezt a tényt az iparügyi miniszter így rögzítette egyik átiratában: „Ä jóvátétel mellett az ország gazdasági újjáépítésének szolgálatába állított árumennyiség megállapítása és az egyes árukból végrehajtandó termelés arányszámainak kialakítása az Újjáépítési Minisztérium feladata...", ami a „... rendelkezésre álló adatok alapján határozza meg a jóvátételi-újjáépítési célokra fordítandó vas- és acéláruk százalékos arányszámát".

84 Egyébként: ha a jóvátételi szállításokkal kapcsolatban problémák merültek fel, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, illetőleg annak elnöke, Vorosilov marsall általában az Újjáépítési Minisztériumtól kérte a szállítások zavartalanságának fenntartását.

85 A minisztérium — megalakulásától kezdve — rendszeresen részt vett az Állandó Tárcaközi Külkereskedelmi Értekezlet munkájában, amelynek tagjai a külügy-, a pénzügy-, a földművelésügyi, az iparügyi, a kereskedelem- és közlekedésügyi, a közellátási és újjáépítési miniszter, valamint a Magyar Nemzeti Bank kiküldöttei voltak. Ezeknek az értekezleteknek célja a különböző tárcák külkereskedelemmel kapcsolatos igényeinek az összehangolása volt. A tárcaközi értekezleten döntöttek a kiviteli és behozatali korlátozások és a kompenzációs tárgyalások ügyében, hogy az importigények lehetőleg közvetlen csere útján legyenek kielégíthetők. Az Újjáépítési Minisztérium elsősorban az építőanyagok — főként a fa — behozatalának a kérdésében volt érdekelt. A kedvezően alakuló magyar—román kapcsolatok főleg a fabehozatalt segítették elő.

86 A tervszerűség érdekében végzett minisztériumi koordinációs tevékenység gyakran okozott összeütközéseket más tárcákkal. A legélesebb volt az összeütközés a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel, aki nemegyszer kétségbe vonta az Újjáépítési Minisztérium illetékességét olyankor is, amikor e minisztérium hatáskörébe utalt ügyek intézéséről volt szó.

87 Ugyanakkor azonban az Újjáépítési Minisztérium bekapcsolódott olyan ügyekbe is, amelyekben valóban nem volt illetékes. A Magyar Kommunista Párt 1945. május 20-án kiadott jelszava: „Arccal a vasút felé!" egyben azt is jelentette, hogy a párt a közlekedés helyreállítását — újjáépítési kérdésként — elsődleges fontosságúnak tartotta. Azok megoldását Gerő Ernő személyén keresztül, a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium irányításával érte el, és az MKP sikereként tudatosította. Ily módon a közlekedés helyreállítása a Magyar Kommunista Párt és a Független Kisgazdapárt fokozódó ellentéteinek, egymással szembe kerülésének időszakában politikai kérdéssé vált.

88 Az ellentétek olykor egészen éles formában ütköztek ki. Az újjáépítési miniszter nemegyszer erélyesen kénytelen figyelmeztetni a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumot, hogy „A magyar Újjáépítési Minisztérium hivatása és szervezeti szabályzata értelmében az egyes gazdasági tárcáknak és a népjóléti tárcának összes újjáépítési kérdései és tervei a vezetése alatt álló minisztérium egyetértésével hajthatók végre".

89 Gero Ernő