Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

építkezés megkezdése előtt az anyag-, a munkaerő- és a tőkeszükségletről részletes kimutatást készítsenek.

77 A hitelpolitika szorosan összefügg az árpolitikával, ezért az Újjáépítési Minisztérium természetesen jogosult volt arra befolyást gyakorolni, de az Országos Építésügyi Kormánybiztosságot létrehozó rendelet a kormánybiztosnak is külön ármegállapító hatáskört juttatott. A kormánybiztos és az újjáépítési miniszter árpolitikai kérdésekben együttműködött a Közellátási Minisztériummal, mivel a megfelelő hatósági árpolitika fontos előfeltétele volt az ország gazdasági újjáépítésének. Szükség volt arra, „...hogy az Újjáépítési Minisztérium ... az árpolitikát kísérje figyelemmel abból a szempontból: megfelelnek-e az árirányítást végző hatóság elgondolásai az általános újjáépítési politika célkitűzéseinek."

78 Hogy a hitelpolitika milyen mértékben függ össze a bérpolitikával, azt megmutatja az a tény, hogy az Újjáépítési Minisztérium a Hitelellenőrző Bizottság létrehozásával kapcsolatban szükségesnek tartotta javasolni egy — ugyancsak nyugat-európai mintán alapuló — Munkabérszínvonal Véleményező Bizottság felállítását is, amely az ellátási helyzetre való tekintettel az ipari és a mezőgazdasági munkabérszintet mindenkor arányosítaná, egyrészt úgy, hogy a nemzeti jövedelemből a szükségleteknek megfelelő mértékben juttatna fogyasztási és beruházási célokra, másrészt a két terület munkabérszínvonalát egyensúlyban tartaná.

79 ' Az Újjáépítési Minisztériumnak ez a kezdeményezése ilyen formában nem valósult meg. Ezzel szemben — az Iparügyi Minisztérium kezdeményezésére — a 9460/1945. ME sz. rendelet értelmében megalakult az ún. Munkabérmegálíapító Bizottság, amely első ülését október 16-án meg is tartotta. Ennek munkájában az Újjáépítési Minisztérium csupán két képviselőjével vett részt.

80 Mivel árpolitikai kérdésekben akkor a Közellátási Minisztérium volt a legilletékesebb, az Újjáépítési Minisztérium kezdeményező lépéseket tett az együttműködésre.

81 Az Újjáépítési Minisztérium javasolta egy Anyag- és Árhivatal létrehozását is, ami később (1946-ban) az Iparügyi Minisztérium felügyelete alatt valósult meg. A gazdasági miniszteri értekezlet nemegyszer foglalt állást árügyekben is. A szén-, olaj- és villamosenergia-árak felemelésére, illetőleg egységes szempontok szerinti rendezésére ugyancsak az Újjáépítési Minisztérium terjesztett a GÁHÉ elé javaslatot.

82 Ugyancsak az Újjáépítési Minisztérium tette közzé az állandóan inflálódó pénz aktuális árindexének megállapítására létrehozott Országos Árindexmegállapító Bizottság közleményeit.

83 Természetesen a mimsztérium elsősorban a tető-helyreállítási kölcsönök átértékelésekor figyelembe veendő építésianyag-árak jelzőszámainak az alakulásában volt érintett. A hitelpolitika, az ár- és bérviszonyok alakulása, a tervszerűség és összehangoltság érvényesítése az Újjáépítési Minisztériumnak elsődleges feladata volt, de figyelemmel kellett lennie arra, hogy az ország termeléséből elsősorban a jóvátételi szállításokat kellett teljesíteni, és csak másodsorban érvényesülhettek az