Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

hivatalként — az Újjáépítési Minisztérium által meghatározott alapelveknek megfelelően határozta volna meg a hiteligények kielégítési sorrendjét, és foglalkozott volna a hitelek valorizálásával is.

71 Ez — az osztrák Kreditlenkungskomission mintájára elképzelt szerv — az Újjáépítési Minisztérium elképzeléseit jobban érvényesíthette volna, mint a Gazdasági Államtitkári Hitelvéleményező Értekezlet. Lényeges probléma volt, hogy az iparindítási és a beruházási hitelek szétválasztása nem mindig történt meg. Az Újjáépítési Minisztérium ezért megpróbált befolyást szerezni az iparindítási hitelek elbírálására is, ami pedig az Újjáépítési Minisztérium hatáskörébe tartozott.

72 Mivel az építőanyag-ipar ilyen jellegű hiteleinek megadásában az Országos Építésügyi Kormánybiztosság is érdekelt volt, a kedvező elbírálás terén ért is el eredményeket.

73 A gazdasági tárcák képviselői 1945. július-augusztusában az alapvető hitelpolitikai kérdésekben nem tudtak megegyezni, ezért az Országos Gazdasági Tanács állásfoglalását kérték. Az állásfoglalás szerint a „rendelkezésre álló kapacitás, árumennyiség és munkaerő keretén belül meg kell határozni a beruházási szükségletek kielégítésének és a fogyasztási javak termelésének helyes arányát. E célból kívánatos, hogy a gazdasági minisztertanács mielőbb elkészítse beruházási programját. Ebben a munkában a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása után az Országos Gazdasági Tanács készséggel áll a gazdasági minisztertanács rendelkezésére. A beruházásokkal kapcsolatban az Országos Gazdasági Tanács kívánatosnak tartja, hogy elsősorban a tőkejavakat termelő iparágak és a közlekedés helyreállítási munkálatai látassanak el hiteltőkékkel."

74 Az Országos Gazdasági Tanács figyelmeztette az Újjáépítési Minisztériumot, hogy előkészítő munkálatai során elsősorban erre legyen tekintettel. A minisztérium állásfoglalása tulajdonképpen megegyezett az Országos Gazdasági Tanács véleményével. Elvi álláspontját már az OGT állásfoglalása előtt Rákosi Mátyással írásban is közölte: A hiteleket illető „... rangsorolásnál vezető szempontjai azok, hogy elsősorban a jóvátételi termelés támasztassák alá, és ezután, ill. lehetőleg ezzel egyidejűleg azok a hiteligények, amelyek a termelés kulcspozícióiban lévő iparok helyreállítását szolgálják, vagy pedig amelyek olyan termelést végeznek, amelyek révén a közösség élelmiszer-szükségletét lehetőleg gyorsan lehet kielégíteni."

75 A minisztérium végül is megállapodott a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy az valamennyi engedélyezett hitelről másolatot készít, s abból egyet az újjáépítési miniszternek, egyet a pénzügyminiszternek küld meg, hogy megfelelő áttekintésük legyen. Az elfogadott hitelekről az Újjáépítési Minisztériumban naprakész nyilvántartást vezettek.

76 A minisztérium — a közületi építkezések hitelfeltételeinek megfelelően — a rendelkezésre álló anyag, hitel és munkaerő alapján összeállított rangsor szerint ítélte oda az összegeket, és — elsősorban az országos építésügyi kormánybiztos útján — gondoskodott azok felhasználásának ellenőrzéséről is. A 9050/1945. ME sz. és az 50400/1945. UM sz. rendelet előírta a közületeknek, hogy az