Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

pártok befolyása alatt álló tárcákkal kapcsolatban — gyakorlati akadályai is voltak. A minisztériumot alapító rendelkezés még meg sem jelent, amikor a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter körlevele már szigorúan lerögzítette, hogy a MÁV-ot kötelező rendelkezéseket csak az ő minisztériuma adhat ki.

43 Ugyanakkor az Újjáépítési Minisztériumot alapító rendelet értelmében a szállítási eszközök elosztásának a meghatározása az Újjáépítési Minisztérium feladata volt.

44 A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium azonban nem vette figyelembe a társminisztérium e jogát, sőt éppen Gerö Ernő volt az, aki a legélesebben vitatta az új minisztérium „tárcák fölötti" szerepét. Ilyen felemás helyzetben kezdte meg működését az Újjáépítési Minisztérium, annak az elképzelésnek a jegyépen, hogy az újjáépítés érdekében elvégzendő legfontosabb teendők: a közlekedés helyreállítása, a mezőgazdasági termelők munkaeszközökkel ellátása, az energiaellátás biztosítása, az építőipar újra működőképessé tétele, mindehhez pedig az általános munkakötelezettség bevezetése, valamint a megfelelően összehangolt és irányított pénzügyi és hitelpolitika.

45 E programnak megfelelően a minisztérium keretén belül mezőgazdasággal, iparral, építéssel, kereskedelemmel és közlekedéssel, építésüggyel, munkaügygyei, szociálpolitikával, pénz- és hitelpolitikával, valamint tervgazdálkodással foglalkozó csoportokat alakítottak ki.

46 Nagy Ferenc miniszter mellett több államtitkár működött, mindegyik más-más párt képviseletében. {Adorján János*

1 a Nemzeti Parasztpártot, Lakatos Miklós

4

* a Magyar Kommunista Pártot, Gács Lajos*

9 a Szociáldemokrata Pártot képviselte.) Előbb adminisztratív, majd politikai államtitkárként működött az Újjáépítési Minisztériumban — Nagy Ferenchez fűződő személyes és pártkapcsolatai révén — Antall József kisgazdapárti politikus, kiváló közigazgatási szakember, akinek háború alatti tevékenységét általános elismerés és tisztelet övezte, s aki a szakembergárda összeállításában, a tevékenységi formák kialakításában — az általános szinten politizáló miniszter helyett — a munka legnagyobb részét végezte.

50 Segítségével állt össze a minisztérium tisztviselői kara és a közreműködött független szakemberek köre, közöttük Nizsalovszky Endre

51 professzor és Varga István

52

. (Varga a Hitelügyek és a tervgazdálkodási osztály munkájával foglalkozott. Elképzelései — amelyek mindkét területen irányadók voltak — főbb vonásaiban megegyeztek a Független Kisgazdapárt centrumának az irányított gazdálkodással kapcsolatos, az előzőekben ismertetett elképzeléseivel.) 1945. július l-jén, egy hónappal az Újjáépítési Minisztérium megalakulását követően jelent meg a 3950/1945. ME sz. rendelet,

53 amely már egyértelműen megszabta az országos építésügyi kormánybiztos feladat- és hatáskörét: „A háborús pusztítás következtében az épületekben szükségessé vált helyreállításokat, valamint az egyéb köz- és magánépítkezéseket is, amennyiben azok a szorosabb értelemben vett magasépítkezés körébe tartoznak ... az ország egész területén az országos építésügyi kormánybiztos irányítja és vezeti. A kormány-