Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

biztos hatásköre nem terjed ki a vasúttal, a postával, a közutakkal, a hidakkal és a gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos újjáépítésre."

54 A rendelet 2. §-ának 1. bekezdése azt is meghatározta, hogy „... a kormánybiztos tevékenységi körében — a kormány általános jellegű szervezési, pénzügyi, gazdasági, szociális és kulturális intézkedéseire figyelemmel — az újjáépítési miniszter felügyelete alatt működik".

55 A kormánybiztos feladata tehát az épület-helyreállítás és az újjáépítés műszaki-technikai lebonyolítása, operatív irányítása volt. A kormánybiztos határozta meg ezenkívül a köz- és magánépületeknek a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatáskörében

50 folyó helyreállítással, illetőleg létesítésével összefüggő szabályait, és gondoskodott ezek végrehajtásáról. A városrendezési elképzelések tervszerű megvalósítása érdekében elrendelte a megfelelő adatszolgáltatást. Gondoskodott a szűkebb értelemben vett műszaki újjáépítés megkezdéséhez szükséges előmunkálatok elvégzéséről. Ezen a téren mindenekelőtt a romeltakarítással kapcsolatosan tett intézkedéseket. Ugyancsak a kormánybiztos szabályozta a romanyagok felhasználását és az értük járó térítés mértékét. Az előzőekben említett feladatköröket önállóan, saját hatáskörben láthatta el, a rendeletben ráruházott egyéb feladatok tekintetében a tevékenysége már szorosan összefonódott a minisztériuméval. A kormánybiztos állapította meg az építőanyag-ipari anyagárakat, a vállalkozói haszon mértékét, gondoskodott az Újjáépítési Minisztérium által összeállított anyaggazdálkodási terv értelmében rendelkezésére bocsátott tőke, nyersanyag, munkaerő, szállítási eszközök és energiaforrások felhasználásának a tervszerűségéről, és meghatározta az építkezések, helyreállítások sorrendjét. Az utóbbi teendők már szoros összefüggésben voltak az országos ár- és hitelpolitikával, a tervszerű gazdálkodással, a munkaerő-gazdálkodással, egyszóval: az ország gazdasági újjászervezésével. A két szerv egymást kiegészítő működése nyilvánvalóan magában hordozta különböző súrlódási felületek keletkezésének a lehetőségét. A kisgazda irányítással működő minisztérium és a szociáldemokrata vezetés alatt álló kormánybiztosság tevékenységében tapasztalt súrlódások kiélezték a koalíción belüli ellentéteket. Az Újjáépítési Minisztérium tevékenysége 1945 végéig A kormányzati válság 1945 júliusában robbant ki. Valentiny Ágoston igazságügyi miniszter ugyanis a politikai rendőrséget is a vezetése alatt álló minisztérium fennhatósága alá kívánta vonni. A kormány — a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt több miniszterének a tiltakozása ellenére — az előterjesztést elfogadta. A válság kirobbanását követően a Magyar Kommunista Párt és a Független Kisgazdapárt között megkezdődött tárgyalások eredményeként a kormányt átszervezték. Valentinyt leváltották, helyére Ries István került, Faragho Gábort a Közellátásügyi Miniszté-