Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Iratok

reményeket. Két esztendő alatt csak 150 millió pengő folyt be hozzájárulás címén. Ez az összeg a fokozódó bombatámadások során keletkezett súlyos károk helyreállításához elenyészően csekély volt. Hogy az Alap teljesíthesse feladatát, a pénzügyminiszter utasítására a költségvetési osztály az „egyenesadó bevételi számláról" átutalta a szükséges összegeket. Tehát az Alap 1944. év végén a működését kb. 500 millió pengő adóssággal zárta. A HA BOB felállítása és működése 1944. év első felében a légitámadások már nagy fokban bénították a magyar hadiipart. A haditermelés szempontjából a károk helyreállításának kérdése létfontosságú probléma lett, és ezért a honvédelmi és az iparügyi miniszterek közösen kidolgozták és kérték a „Hadiipari Bombakárügyi Bizottság" létesítését azzal a feladatkörrel, hogy a bizottság helyszíni szemlék alapján állapítsa meg a helyreállítások költségigényeit. A Bizottságnak a honvédelmi és az iparügyi miniszter által jóváhagyott javaslata alapján a Pénzügymimsztérium folyósította a hadiipari üzemek helyreállításához szükséges összegeket. A gyakorlatban a hadiüzemek kártalanítása úgy történt, hogy a vállalat a bombatámadás után jelentést küldött a HABOB-nak. Ez kiszállt a helyszínre és összegszerűen megállapította a kár nagyságát. Ha a kármegállapítás nem tartalmazott kirívó adatokat, akkor a pénzügyminisztérium előlegként kifizette az igényelt összeget. A kapott előlegekről még egyetlen kártalanított vállalat sem adott elszámolást, pedig erre a célra annak idején külön szervet is létesítettek HAGYOF (Hadiipari Gyárüzemek Országos Folyószámlája) néven. Az előlegek elszámolásának kérdéséhez jelenleg politikai motívumok járulnak. A károsult hadiipari üzemek a kölcsönt annak idején azért kapták, hogy a károkat kijavítva, a haditermelést folytathassák. Ha az előleget nem erre a célra fordították, tehát az eredeti célokat szabotálták, a mai elbírálás szerint az politikai érdem lehet, viszont az Alap szempontjából az illető üzemek nem tudnak elszámolni. Ha pedig a vállalat pontos elszámolást ad az előlegekről, úgy esetleg politikai vonalon keletkezhetnek kellemetlenségei. Ezért az elszámolások ügyét mindezideig nem is bolygatták, noha az ostrom után újra jelentkezett a HABOB a fővárosban maradt egyetlen tagja révén, hogy megkezdhesse az elszámolást. Kezdeményezések az Alap és a HABOB működésének újrakezdésére Az ostrom után a légitámadások kártalanítási alapja és a HABOB függő ügyeinek rendezésére vonatkozó kezdeményezés a Honvédelmi Minisztérium-