Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Iratok

ból indult ki. A honvédelmi miniszter kérte a pénzügyminisztert az Alap működésének felvételére. E tárgykörben két jelentés készült, amelyek jelenleg dr. Vásárhelyi István pü. államtitkárnál vannak. Állítólag az Alappal kapcsolatban az a vélemény alakult ki a Pénzügyminisztérium VI. osztályán, hogy az Alapot likvidálják, az adósságát leírják, és a károk rendezésére valamilyen más megoldást keresnek. Elgondolások a hadikárok kérdésének rendezéséhez A hadikárok helyreállításának kérdése ma égetőbb problémát jelent, mint valaha. 1943-ban még csak a légitámadások következtében keletkezett hadikárok helyreállítása okozott gondot. 1944 nyárutójától a háború befejeztéig történt események, amelyeknek során Magyarország hadszíntérré vált, a légitámadásból eredő hadikárok száma háttérbe szorult a hadicselekmények folytán keletkezett tűzkárok, gránátkárok, kiürítésből eredő károk, rablások stb. mellett. Ez mind hadikár. A hadikárok rendezésének kérdését valószínűleg csak egy hadikár-statisztikai felvétel után, a rendelkezésre álló pontos adatok alapján lehet érdemben letárgyalni. Első teendő tehát pontos és megbízható adatok szerzése a hadikárok mennyiségéről. E célra a Pénzügyminisztériumnak a B. VI. alosztálya révén kész szervezete van. Az alosztály, amikor az Alappal kapcsolatos ügyeket lebonyolította, 52 főbőlálló személyzettel dolgozott. Jelenlegi kerete 10 fő, de a begyakorolt és a kérdéssel ismerős tisztviselőgárdát a rjénzügyminisztérium egyéb osztályairól bármikor vissza lehet helyezni. A Pénzügyminisztériumban inkább a saját erőkkel és szakemberekkel végrehajtott statisztikai felvétel mellett foglalnak állást, mint a Statisztikai Hivatal kérdőíveken történő adatgyűjtése mellett, mert emlékeznek a Felvidék visszatérésével kapcsolatos kárfelvételre, amikor a statisztikai íveken történt bejelentések alapján a kár végösszege 420 millió pengőre emelkedett, az ellenőrzés és az alapos vizsgálat során pedig ez az összeg 12 miUió pengőre csökkent. A helyes és megbízható kárfelvételre a pénzügymimsztériumnak kész szervezete van, és rendelkezésre áll az egész közigazgatás. A pénzügy minden járásba egy-egy szakemberét (kárbecslőt) küldené, aki a közigazgatás vezetőinek közreműködésével állapítaná meg a károsodás mértékét. A hadikárok helyreállításának kérdésében tehát az első lépés az alapos kárstatisztika felvétele. A megoldás módozatairól való tárgyalás csak ezután következhetik, amikor már ismerte, hogy mekkora kárral kell számolni. Geszler s.k. Tisztázat — UMKL, UM 28.074/1945. sz.