Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

X. A LÉGI KÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA

be. Célszerű volna ezeket posta- és áruszállításra felhasználni, a belföldi utasforgalom lebonyolítására pedig a szovjet részvényestől a nagy 21 személyes repülőgépek helyett 8—10 személyes repülőgépek szállítását igényelni.

6 A vállalat által készített 1947. és 1948. évi tervelőirányzatok adatainál lényegesen kisebbek a tényleges teljesítések. A vállalat az 1949. évre az üzem minden részlegére kiterjedő, részletes munkatervet nem készített, nem vonta be a dolgozókat a tervek előkészítésébe és nem vitatta meg az üzemekben. A vállalat által az 1949. évre készített forgalmi előirányzat túlzottan derűlátó és műszakilag is kifogásolható adatokat tartalmaz.

6 A tervszerűtlenség kihat a munkaversenyre is, annyira, hogy a versenyszellem ki sem alakult és a téren csak a legutábbi hetekben észlelhető némi változás. Ennek egyik jele az, hogy a napokban a dolgozóktól sok életrevaló javaslat érkezett a versenybizottsághoz. Ezek a javaslatok megérdemlik, hogy a vállalat vezetősége azokkal komolyan foglalkozzék. A vállalat egyetlen teherszállító repülőgépe leszállási baleset következtében már hónapok óta üzemen kívül van. A gép mielőbbi rendbehozatala indokolt és szükséges. Egyes műhelyekben anyag- és szerszámhiány miatt nem folyamatos a munka. A gép- és motorműhelyben teljesen kihasználatlan egy nagyteljesítményű marógép, amely helyett az üzemnek egy kis, univerzális marógépre volna szüksége. Ugyanebben a műhelyben 3 esztergapad közül csak kettő van használatban, a többire nincs is szükség. A budaörsi repülőtéren levő tűzoltóság nem rendelkezik a szükséges felszerelésekkel. A vállalatnak túlméretezett, 68 egységből álló gépkocsiparkja van, amelyből 27 üzemképes gépkocsi nincs is használatban. A garázs a kocsikról nyilvántartási könyvet és üzemnaplót nem vezet, így az üzemanyag felhasználása nem ellenőrizhető.

7 A jelentésben feltárt hiányosságok és hibaforrások megszüntetése, a takarékosság szempontjainak érvényesítése, jól átgondolt és minden üzemi részlegre kiterjedő tervelőirányzatok készítése és azok betartása, a munkaverseny megindítása és a versenyszellem kifejlesztése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalat deficitje minél szűkebb keretek közé legyen szorítható. Tisztelettel az Állami Ellenőrző Központ vezetője megbízásából: Pajzs József h. főoszt. vezető Másolat. - UMKL ÁEK Ell. o. 1948-53413. Az Állami Ellenőrzési Központ 1948. december 6—22. közöt általános ellenőrzést tartott a MASZO VLET-nél. A Tasnádi György és Miklós János revizorok által készített jelentésnek terjedelmi okokból (16 oldal és 10 melléklet) az összefoglalását közöljük, de ahol szükséges, magyará-