Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

VII. A KÖZÚTI HÁLÓZAT HELYREÁLLÍTÁSA

A 7. sz. út Somogy-vármegyei szakaszán az aszfalt burkolatokon a háborús nehéz forgalom nagyobb sérüléseket nem okozott, úgyhogy ezek csak kisebb javításokat igényelnek. Az aszfaltos felületi bevonások állapota is általában kielégítő. Bomlás és nagyobb kigödrösödés a pályán nincs és több-kevesebb javítással kifogástalan állapotba hozható a rendelkezésre álló bitumennel és nemeszúzalékkal. Ez utóbbiból a meglevő készlet nem lesz elegendő a teljes kijavításhoz, miért is a Badacsonyi Bazaltbánya Rt-tól a szállítási lehetőségek iránt tájékozódást kértem. Egyidejűleg a Balatoni Hajózási Rt.-ot is megkerestem a Balatonon való vízi szállítás lebonyolítása céljából. Válasz eddig nem érkezett. Az aszfaltos munkák javítását megkezdtem, de ez nem lesz folyamatosan végezhető, ha ismét elő fog fordulni az a múltheti eset, mikor az úton Balatonlellén dolgozó munkásokat egy orosz járőr egyszerűen autóra kényszerítette és Nagykanizsa környékére vitte munkára, mert szerinte ott rosszabb az út, tehát elsősorban ott kell javítani. Minden tiltakozás hiábavaló volt. Bár az esetet az itt székelő nemzetközi ellenőrző bizottság orosz parancsnokának bejelentettem és tőle annak megismétlődését meggátló intézkedést kértem, de megfelelő karhatalom hiánya miatt az eredmény csak remélhető. Az aszfaltos javítási munkák kivitelezése kizárólag munkaszolgálatosokkal nehézséggel jár, mert egyrészt a munka szakértelmet követel, másrészt piszkos. Ezt mindennap változó munkásokkal eredményesen és jól nem lehet végrehajtani. A Somogy vármegyén átvonuló 65. sz. dombóvár—nagykanizsai és 641. sz. kaposvár—sásdi áll. közutakon a hadicselekmények következtében összesen 19 műtárgy semmisült meg. A műtárgyak környezetében eddig az orosz és bolgár csapatok által ideiglenesen épített vendéghidak bonyolítják le a forgalmat. Ezen ideiglenes áthidalások megerősítése, illetve átépítése folyamatban van, de a munka teljes erővel való megindítását nagyban gátolják az aknazárak, miért is ezeknek eltávolítását sürgetem állandóan az illetékes orosz és magyar parancsnokságoknál, eddig kevés eredménnyel. A megsemmisült műtárgyakat külön jelentésben részleteztem. A kőpályák általában megviseltek. A javításhoz szükséges fedanyag hiányzik, a kigödrösödött részek nem foltozhatok eredményesen, miért is a legsürgősebb intézkedést kérek a hosszúhetényi állami kőbánya üzembehelyezésére és fedanyagszállításhoz szükséges vasúti kocsik rendelkezésre bocsátásra, mert enélkül a kőpályák további romlása előrelátható és fokozott munkával való gondozásuk sem fog eredménnyel járni. Somogy vármegye törvényhatóságának kezelésében levő utakon a háborús cselekmények következtében cca. 130 műtárgy megsemmisült és többhelyütt az utakat is felrobbantották. A rongálások teljes képe még nem adható meg, mert a vármegye egyik kisebb része még a legutóbbi időkig megközelíthetetlen hadszíntér volt. A rongálódásokról külön jelentésben számolok be. A műtárgyak helyein vagy környezetükben ugyan csaknem mindenütt építettek az előnyomuló hadseregek szükséghidakat, de ezek természetesen csak egészen rövid időre, hevenyészve készültek és így csaknem