Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)
VI. A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE
nagyjából a külsó' fal síkjával párhuzamosan halad tovább. Ez a vonal talán a réginél is lendületesebb, biztonságosabb és levegősebb megoldást ad. Az esztétikai bizottság egyhangúlag e mellett a megoldás mellett foglalt állást, kisebb módosításokkal, amit a kivitelezésnél figyelembe is fogunk venni. Megemlítem, hogy a múltkori esztétikai ülést követó'en egy bejelentést kaptunk Kotsis professzor úrtól, amelyben kisebb módosító indítványt terjesztett eló', amelyet talán a professzor úr személyesen is ismertet. Sári: Kétségtelenül meg kell állapítanunk, hogy a bizottság jól végezte a munkáját. Mint építész, helyesnek tartaná, ha a hídpillér belső' oldalán a rusztikus kiképzést a párkány felett sem hagynák meg. Ebben az esetben a ferde hatás még jobban megszelídül. Kotsis: javaslata egyezik az előző felszólalásban mondottakkal. Lux: Régebben, — már a harmincas években is, — felmerült a kapuzat kiszélesítésének gondolata. Már akkor foglalkozott vele a hídosztály, s ő maga is. A 4. számú megoldást a maga részéről is helyesnek tartja, csak egy kis javítást javasol rajta. A ferdesík helyett parabolikus átmenetet, majd függőleges síkú befejezést javasol. A rusztika szerinte hozzátartozik a kapuzathoz, a levágást nem tartja helyesnek. Borbíró: A múltkori bizottsági ülés véleményével egyetért. A párkány felett le kellene venni a rusztikát, éspedig annál az elvnél fogva, hogy az egész hídpillér úgy fogható fel, hogy az alépítmény egy stilizált szikla, amelybe egy alagutat vágunk be, s az alagutat lecsiszoljuk, mert minél simábban akarunk átmenni. A rusztika renaisance forma és számos klasszikus épületnél nincs befordítva, csak a homlokfalnál van alkalmazva. Ebben a kérdésben Kotis professzor véleményét osztja. Az Építésügyi Minisztérium és a Művészeti Tanács részéről külön köszönetet mond, hogy ennél a nagy munkánál nem csak a híd tényleges helyreállításával foglalkoztak, hanem arra is törekszenek, hogy az a régi szépségben valósuljon meg. Sári; Úgy érzem, hogy itt a híd kiszélesítésének gyakorlati megoldását akarjuk szolgálni, s ezt esztétikai törvények mellett ma elérhetjük. Az előbbi javaslatot a rusztika meghagyásával nem tartja helyesnek. Gerevich: Helyesnek találja a 4. számú megoldást. Itt egy műtörténeti és esztétikai korrekció történt. Javaslom, hogy a 4. számú megoldást fogadjuk el és a rusztikát áldozzuk fel inkább, minthogy az íven változtassunk. Gerő: Összefoglalva a mondottakat, az értekezlet a 4. variánst fogadja el úgy, hogy a belső rusztikázás elmarad. A műszaki leírás 7. pontja „A hídpálya emelkedése és a híd szerkezeti magassága." kérdés csoporttal foglalkozik. Itt csak a budai feljárónál van változás, amely a zökkenőt megszünteti.