Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

elvek szerint készüljenek el.

55 A MÁV Igazgatóság és a minisztérium által 1946 decemberében, 1947 januárjában kidolgozott hároméves tervjavaslat (ld. a 68. sz. dok.) alapelve is az volt, hogy 1950-re az Államvasutak korszerűen újjáépített berendezésekkel, gazdaságosabb üzemvitellel, biztonságos forgalom mellett kellőképpen kielégítse a szállító- és utazóközönség igényeit. Mivel a tervidőszak végére az ország termelési kapacitásában az 1937—1938 az indexhez képest 112%-os növekedést irányoztak elő, 1950-re a vasút teljesítményének emelkedését is az utolsó békeév 112%-ára tűzte ki a MÁV hároméves terve. A javaslat a három költségvetési esztendő során 185,7 millió (1938-as) P beruházását és összesen 19,9 millió saját és 37,7 millió idegen munkaóra felhasználását vette tervbe, kilenc főbb cél köré csoportosítva: I. Vasúti fővonalak, fontosabb mellékvonalak, rendező- és teherpályaudvarok helyreállítása, korszerűsítése, teljesítőképességének növelése. II. Vasúti hidak végleges vagy legalább félállandó jellegű újjáépítése. III. Biztosító és távközlő berendezések újjáépítése — a forgalom sűrűségének, sebességének a fokozása céljából. IV. Áruraktárak, raktárak és más áruforgalmi berendezések helyreállítása. V. Vontatási telepek, felvételi épületek, szertárak, laktanyák újjáépítése. VI. Járművek újjáépítése (161 db gőzmozdony, 13 db villamos mozdony, 40 db motoros kocsi, kereken 800 db személy- és poggyász, valamint 5000 db teherkocsi). VII. Új járművek beszerzése (19 db gőzmozdony, 2 motorkocsi, 27 személy, 44 fedett és 22 nyitott teherkocsi). VIII. Műhelyek újjáépítése és korszerűsítése. IX. Vonalak villamosítása. A 68. sz. dok.-ban közöljük mind a beruházások részletezését, mind az 1938. évi P-ben elkészített hiteljavaslatot, mind pedig a végleges tervben immár forintban meghatározott előirányzatokat. Ez a tervezet képezte az MKP javaslatát is, amely 1947 februárjában a két munkáspárt tervegyeztető bizottsága elé került megvitatásra. Az SZDP a MÁV beruházásaira a három év során összesen csak 445,1 millió Ft-ot vett tervbe (ld. a 163. sz. dok.), míg az MKP javasolta 185,7 millió P — négyes szorzószámmal — 742,8 millió Ft-ot tett ki — tehát lényeges különbség volt a két párt tervezete között. A bizottság úgy állapodott meg, hogy az MKP javaslatát fogadja el, mivel még az is csak „a szükséges beruházások legkisebb mértékét fedezi" és így feltétlenül indokolt. A többi koalíciós párttal folytatott tárgyalások és a Nemzetgyűlés vitája után elfogadott végleges terv 724,3 millió Ft-ot irányzott elő a MÁV fejlesztésének céljaira. Anélkül, hogy ehelyütt a részletekbe bocsátkozhatnánk, úgy értékelhetjük az Államvasutak hároméves tervét, hogy az egyrészt a MÁV fejlesztési igényeihez képest minimális, másrészt viszont az ország gazdasági lehetőségeihez képest maximális, sőt „túltervezett" volt. így az ország számos vidéke igényelte új vasútvonalszakaszok megépítését. Kérték a Debrecen és Békéscsaba közvetlen összeköttetéséhez hiányzó Derecske—Kornádi közötti szakasz megépítését.

56 Több kérelem érkezett