Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

II. ARCCAL A VASÚT FELÉ!

Tekintettel arra, hogy a helyreállítandó kocsik sérülésének nagysága annyira változó, hogy a kocsijavítási darabszámot (havi kocsi teljesítményt) a gyárakkal előre lerögzíteni nem lehet, igyekeztünk a havonként kocsijavításra fordítandó munkaórákat megszabni, úgy hogy az üzem felfokozásához szükséges 60 naptól eltekintve, havonta átlag a Ganz gyár 90 000 munkaórát, a Magyar Waggon gyár 80 000 munkaórát és a többi gyár á 25 000 munkaórát fordítson minimálisan kocsijavításokra. Miután rendkívül fontos volna az, hogy a gyárak e célra fordítható teljesítőképességük maximumát adják, megkíséreltük azt, hogy a fent rögzített átlagos munkaórák betartását kötbér fizetési kötelezettséggel biztosítsuk. Azonban ezt a mai körülmények közt a gyárak azért nem vállalták, mert még ilyen természetű munkát nem végeztek. Ez irányban a gyárakkal még tárgyalunk. A kikötött átlagon felüli teljesítménynek külön pótlékkal való jutalmazását szintén felvetettük, azonban, ezt a jelen szerződésben csak a kötbérrel kapcsolatban lehetett volna felvenni. De jelenleg mellőznünk kellett azért is, mert tapasztalati adatokkal sem a gyárak, sem mi még nem rendelkezünk. A túlteljesítmény jutalmazásáról pótmegállapodás formájában fogunk előterjesztést tenni akkor, amikor már kellő adatok birtokában leszünk. A jutalmazással kapcsolatban utalunk arra, hogy a tárcaközi bizottság az átlagon felüli teljesítményt közellátási kedvezésekkel is jutalmazni kívánja, melynek mikénti megoldására szintén külön teszünk előterjeztést. A magánvállalatok útján helyreállítandó kb. 5000 db teherkocsi javítási költsége a mai hullámzó anyagárak és bérek mellett nem állapítható meg. Megközelítőleg azonban 180—200 Millió P várható költséggel kell számolnunk. Németh Fogalmazvány. - MÁV lg. 1945-7248. A MÁV Igazgatóság a KKM utasítására az április 20. és május 14. között folytatott hat tárgyaláson megállapodásra jutott a legnagyobb magángépgyárakkal a 10 000 teherkocsi helyreállítási munkáiba való bekapcsolódásukról. A közölt feljegyzés alapján tett intézkedéssel az igazgatóság megrendelte a Ganz és Társa Villamossági-, Gép- és Waggon és Hajógyár Rt, a Magyar Waggon és Gépgyár Rt, a Waggon Lits Co. Magyarországi Képviselete, az Orenstein és Koppel Magyar Rt, a Roessemann és Harmattá Gép- és Csőgyár Rt, a Magyar Vegyipari Gépgyár Rt. és az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. igazgatóságaitól a háborús sérült teherkocsik üzemképes állapotba hozatalát. A gyárak a kocsik sérülésének igen változó mértékére hivatkozva nem vállalták darabszámra a javítási munkákat, de ígéretet tettek, hogy mindegyikük „a waggongyártással foglalkozó teljes szellemi, gépi berendezését és waggonmunkásainak teljes számát erre a munkára fogja beállítani". A szerződéseket a MÁV Igazgatóság felterjesztette a KKM-hez jóváhagyás végett. A minisztérium a szerződéseket jóváhagyta. Teljesítésükkel kapcsolatos a 38. sz dok. 1 A tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvek másolatai az ügyiratban megtalálhatók, terjedelmi okokból azonban közlésüktől eltekintünk. a A KKM vasúti szakosztálya mellett működő „Vasútügyi Tárcaközi Bizottságot" a 2559/1945. ME sz. r. 1945. május 25-én állították fel.