Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

I. A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA

17-én tartjuk meg. A felszabaduláskor Budapest területén talált kocsik száma nemük és állapotuk szerint a következő volt: A B C D Személykocsi 50 145 470 80 Poggyász és postakocsi 40 120 150 20 Teherkocsi 1100 820 2200 350 Egyéb jármű 40 20 30 35 Összesen: 1230 1105 2850 485 Mindösszesen: 5670 A fenti kimutatásban a) az üzemképes; b) a.2 héten belül javítandó; c) a 2 héten túl javítandó; d) a. selejtezésre érett kocsikat jelenti. A budapesti főműhelyek és fiókműhelyek a felszabadulás óta az alábbi kocsijavításokat teljesítették: Személykocsi Poggyászkocsi Teherkocsi Egyéb Összesen Megnev. Főv.| Nagy Kis Főv. Nagy Kis Főv. Nagy Kis Nagy Kis Összesen futó futó futó futó Összesen Északi és Istvántelki főműhely 1 69 17 25 866 9 987 Fiókműhelyek és Műszaki Kocsihiv. 296 — 11 782 — 1089 összesen: 1 69 296 17 11 25 866 782 9 1089 A fenti kimutatásban nagy futójavításnak felvett javítás megközelíti a fővizsgálat kereteit, a kis futójavítás azonos az eddig végzett futójavítással. Az eddigi kocsiteljesítmény kialakulását a következő tényezők befolyásolták. 1. Műhelyeink orosz katonai parancsnokai szabják meg a munkaprogramot és teljesítményt. így a dunakeszi főműhely, amely eddig a négytengelyű és egyéb személykocsikat javította, a felszabadulás óta kocsikat nem javít, mert a katonai parancsnoka autók és motoros katonai kocsik építését és javítását szabta meg. 2. Az Északi főműhely kocsiosztálya a harcok során leégett és teljesen romokban van. Az istvántelki főműhely kocsiosztálya az őszi légitámadások során szintén csaknem teljesen elpusztult. Ez utóbbi famegmunkáló, szekrénylakatos és teherkocsi javító részét részben már helyreállítottuk. A két főműhely ezért nagyrészt az udvari vágányokon csak kisebb fővizsgát és futójavítást végezhet.