Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

I. A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA

illetmények mellett is elősegítették az ország mielőbbi felszabadítását. Szakszervezetünk mindent elkövet, hogy ezek a megbízható és kipróbált tagjai hátrányt ne szenvedjenek. 2. Kérjük, hogy az elmenekültek vezető állásba nem helyezhetők vissza. 3. Kérjük a rendszeresített órabéresek és órabérátalányos pályaőrök, pályamesterek, forgalmi, vontatási és irodai segédtisztek közül azokat, akik nem menekültek el és az igazoltatási eljárás eredményeként politikai magatartásuk kifogástalan volt, továbbá a helyreállító munkálatoknál eredményesen közreműködtek, véglegesítessenek, illetőleg kineveztessenek. 4. Kérjük az összes váltakozó illetményeknek a mai életszínvonalra való felemelését. 5. Kérjük a családi pótléknak minden állandósított vasutasnak egyforma összegben való igazságos megállapítását, mivel a családnevelés gondjai egy demokratikus államban egyformák. 6. Kérjük a vasúti munkásság nyugellátásának olyként való rendezését, hogy a vasúti munkásság is nyugdíjat és ne nyugbért kapjon. A nyugdíjpénztárnak nem 24, hanem 18 életévétől lehessen tagja, éppen úgy, mint a kinevezett vasutas. A nyugellátás összege ugyanúgy, mint a kinevezetteknél a fizetésének (jelenleg) 90%-ban állapíttassák meg. 7. Kérjük a vasutasság részére tüzelőanyag önköltségi áru szén és fa kiutalását, miután a vasút, üzemanyag szükségletét azelőtt a bányákkal kötött szerződéses viszony alapján biztosíthatta. Tüzelőanyagunk a tél folyamán felhasználódott, ily módon tüzelőanyag nélkül vagyunk, szerény fizetésünkből ennek a nélkülözhetetlen közszükségleti cikknek szabad kereskedelmi árát megfizetni nem tudjuk. 8. Kérjük a vasutasság cipőellátásának biztosítását úgy, amint az a közelmúltban is megvolt, mivel a háborús anyaggazdálkodás következményei fokozott mértékben fennállanak, a hatósági ellátás pedig teljesen szünetel, már pedig a vasutasnak éppen olyan fontos kellék a cipő, mint a katonának. Ma cipőt pénzért venni képtelenség, csak élelemért és más csere alapon lehet. Miniszter Úr! A vasutasság tudatában van annak, hogy az elmúlt reakciós és népellenes gazdálkodás csak romokat hagyott maga után és lerongyolódott, kisemmizett páriákként kezelte a vasutas dolgozókat. Meggyőződésünk azonban az, hogy áldozatos munkánkkal a demokrácia útján felépíthetjük a Magyar vasutat, amelynek igen kemény vezető munkásaként a T. Miniszter Úr még a legnehezebb időkben elindítója volt. Vasutasok Országos Szabad Szakszervezetének Központi Vezetősége Bolmányi Geró Mátyás alelnök elnök Tisztázat. - MÁV lg. 1945-4312.