Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

I. A belkereskedelem helyzete a felszabadulástól a stabilizáció létrehozásáig

nem dolgoznak, így csak orvosaink önfeláldozó munkája és a Nemzetközi Vöröskereszt szervezeteinek határtalan áldozatai hárították el eddig is azt, hogy járványok nagyobb mértékben ne üssék fel fejüket. Ilyen körülmények között a kereskedelem megindulása elé is majdnem áthidalhatatlan akadályok tornyosulnak. Ezeket fentebb már lényegileg vázoltuk: hiányoznak a piac adottságainak jogi keretei, mint személy- és vagyonbiztonság, jogvédelem; nincs általánosan elismert csereközeg, hiányoznak a forgalmi eszközök, a postai forgalom a maga egészében, telefonszolgálat stb.; ezenkívül a kereskedelem egyáltalában nem rendelkezik készletek felett, miután az ostrom folyamán a csőcselék majdnem kivétel nélkül minden budapesti üzletet terjes mértékben erőszakos módon kifosztott, úgyhogy a kár az üzletek legnagyobb részében nemcsak az árukészletek eltűnése, hanem úgyszólván az egész vonalon a portál és az egyéb üzleti berendezés és eszköz megsemmisülése. Az a helyzet tehát, hogy a kereskedelemnek készletei nincsenek, és az utánpótlás is pillanatnyilag majdnem teljesen lehetetlen. Ennek ellenére az élet nem ismer akadályokat és már tapasztalhatók kezdeti próbálkozások. Ez alatt nem az illegitim utcai zugkereskedelmet kell értenünk, amely rendszerint lopott vagy rablott holmikat árul igen magas áron, hanem néhány kereskedőt - olyanokat, akiknek áruraktára nem teljességgel semmisült meg - már megkezdte működését. Természetesen még nem közszükségleti cikkek árusításáról van szó, inkább csak pótanyagok, pótszerek, egyes kisebb jelentőségű cikkek vásárolhatók, de remélhetőleg a kezdeti próbálkozásokból a budapesti kereskedelem fel fog éledni. Külön megemlítendők a gyógyszertárak, amelyek maradék készleteiket máris a közönség rendelkezésére bocsátották. 3 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ideglenes vezetője h.

4 Fogalmazvány. - UMKL Bp. Keresk. és Ip. Kam. Ein. 1945-29. 1 A leirat szövege nem ismeretes. Valószínűleg megismételte a január 4-i utasítást (lásd az 1. sz. dok.), minthogy a Debrecen és Budapest közötti nehéz közlekedési helyzet következtében a Kamara válasza (a február 9-én kelt felterjesztés) nem jutott el az Ideiglenes Kormány Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumához. Erre vall a jelentés szerkezete, amely a már január 4-én is feltett kérdésekre válaszol. 2 A kimaradt részekben: 2. Személyi létszám; 3. Az irattár állapota; 4. A Kamara pénztára és költségvetése; 5. A törzskönyvek vezetése; 6. Szakképzés (tanonciskola, továbbképző tanfolyamok, mestervizsgák) című témákról van szó. 8 A továbbiakban az ipar helyzetét ismerteti. * Makai Miklós, akit a Budapesti Nemzeti Bizottság bízott meg a Kamara ideiglenes vezetésével, 1945. február 15-én Debrecenbe utazott, s csak április 5-én tért vissza a fővárosba. Helyetteséül Gyömrei Sándort jelölte ki. Feltehetően ez utóbbi az irat készítője.